Mit lehet tenni egy ilyen apával?

Lassan egy éve nem élünk együtt, azzal a jelszóval lépett le, hogy tőlem válik el, nem a gyerekétől. (Még nem váltunk el hivatalosan.) Én nem akartam "megszabni" a láthatást, a lányom nagyon szereti az apját, ezért úgy voltam vele, hogy ez legyen az ő igénye szerint. Nem lakunk messze egymástól, így nem lenne különösebben nagy kihívás, hogy gyakrabban találkozzon vele. Most viszont már ott tartunk, hogy a havi két hétvége sincs meg. De még ezt sem közli, hogy figyelj, bocs, a jövő hétvége ezért azért amazért nem jó, csak akkor tudom meg, amikor rákérdezek. (Számomra természetes lett volna, hogy ha már két hete velem van a lányunk, akkor ez a hétvége az övé.)

Úgy viselkedik, mintha én lennék telhetetlen és követelőző, miközben gyakorlatilag születése óta csaknem egyedül nevelem a gyerekünket. De ha megkérdezem, szerinte mi lenne a korrekt megoldás, hallgat, és egy szót sem lehet belőle kihúzni. (Egyébként általában is ez a módszere, valójában erre ment rá a házasságunk.) Közben megszakad a szívem a gyerekemért, akinek nyilván fáj, hogy apa még a telefont sem veszi nekünk fel, amikor ő beszélni szeretne vele.

Hogyan lehet egy ilyen emberrel normális kapcsolatot kialakítani?