Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért szólják meg az özvegyeket?
Fél év telt el. Megismerkedtem egy szintén özveggyel.. egymás kis menedékei lettünk, hónapok óta együtt! De sokan megszóltak minket, mindkét oldalról..
Ha valaki tudná, hogy milyen érzés elveszíteni valakit biztosan befogná, de megkaptam én is a nyakonöntést, hogy nem is szerettem, stb.. ha más nem, jól esett kiírni ezt magamból...
sok özvegy nőt és férfit ismerek már 30-asoktól kezdve...de nem hallottam, hogy megszólták volna őket.
Felénk általában még örülnek is neki ha szerencsétlen talál valakit.
Általában a Romáknál szigorúbbak ilyen téren.
Fél év egy hosszabb kapcsolat lezárásához is kevés, nemhogy egy haláleset feldolgozásához. Nemhiába van az a bizonyos gyászév is, ami nem gyászfélév...
De ha neked jól esik fél év után mással henteregni, hát szíved joga.
Én özvegy lettem, de nekem 2,5 év kellett...6 hónap után még teljes depi voltam... meg mikor 2,5 ev utan elkezdtem ismerkedni, akkor is ugy ereztem nincs vágy, nem tudnék szeretni már senkit...
Szerencsére megtörtént a csoda.
Nekem 6 hónap még rövidnek tűnik de nem bántásból irom.
34 évesen lettem özvegy, a férjem egy autóbalesetben vesztette életét. Reggel elment dolgozni, de oda már nem ért.
2 évig pszichológushoz jártam heti 1x. Fél év alatt épphogy eltemettem, sírkövet intéztem neki, lezártam nagyjából a banki, munkahelyi, stb. dolgait, de a hagyatéki eljárás pl le sem zajlott még (autóátírás, lakás átírás, hitel, stb).
Nekem fél év nagyon kevés időnek tűnik egy új élet kezdéséhez.
Erre a történetre még az sem mondhat bírálatot aki hasonlót élt át. Mindenki másképp' dolgozza fel a halálesetet és az is eltérő,hogy kinek mikor jön olyan valaki az életébe akit elfogad, szeret, közelállónak érzi. Én is átéltem a gyászt, előtte hosszú ápolással. Amíg a kortársaim buliztak én ápoltam, mindezt egy gyerekkel.Nem tudom még így utólag sem,hogy a magatehetetlen fiatal társam ápolása vagy az elvesztése volt amit nagyobb tragédiaként éltem meg...hiszen mindkettőt. Nekem is jött az életembe valaki,és annak ellenére,hogy a körülöttem lévők örültek énnek én egy jó ideig nehezen fogadtam el. A tényen nem változtat..elveszítettük azt akit szerettünk. Nem kezdjük újra az életünket, folytatjuk az emlékével, de azt sem lehet,hogy magunkba temetkezzünk.
Kérdező, őrizd a párod emlékét és légy boldog!
Kedves kérdező!
Ne érezd rosszul magad,tedd,ami és ahogy jól esik,az élet túl rövid ahhoz,hogy mások véleménye szerint élj. Edesanyamnak is viszonylag hamar lett új kapcsolata,bár ők már egy éve nem voltak együtt edesapammal. Eleinte furcsa volt,de rendes párja van,elfogadtam. Ha találkozol egy jó emberrel,akkor nem mindeegy,hogy mikor jön az életedben? És talán úgy könnyebb is lezarni és elengedni valakit,ha van melletted egy olyan ember,akiben megbizhatsz és aki foglalkozik veled.
23 nő
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!