Friendzone-ba rakott, barátja van, lassan elkezdtem leépíteni a kapcsolatunkat, erre heti többször keres. Egy diagnosztizált mentális problémával küzdő ember hajlamosabb az ilyesfajta manipulálásra?

Édes istenem, nem kell mindent a mentális problémákra fogni. Manapság amúgy is csak az nem kap papírt, aki nem akar.

Lány vagyok, papíron épeszű, elmondom, miért tennék ilyet: friendzonolni mindig kellemetlen. Főleg akkor nehéz, ha amúgy emberként szereted az illetőt, csak kapcsolatot nem akarsz vele (ez esetben nem lehet). Mert ilyenkor elveszítheti a barátságát is a sértett férfinak. Tehát rászánta magát, megtette, megbeszéltétek, hogy barátság lehet csak. És képzeld, valakinek ez nem csak üres duma! Hanem létezik a fejében a fogalom, hogy barátság! Érdekled őt mint ember, kedvel, kíváncsi rád. Ebben mi az abnormális, manipulatív? Miért kell mindig azt hinni, hogy hátsó szándéka van az embernek? Tudom, pasiknak vagy kell a nő dugni khm barátnőnek, vagy nem is akar barátkozni (kivéve az értelmesebbik fajta, nyilván általánosítottam). De a nők sokszor komolyan gondolják azt, hogy legyünk barátok. Elutasíthatna simán is, hogy ezt nem mondja. Ha mondja, akkor lehet, így is gondolja. Ha meg amúgy is tudtad, hogy barátja van, nincs min megsértődni.

És akkor most mi a kérdés? Megállapítottad, hogy szerinted manipulálás. Szerintem nem az, a manipuláció definíció szerint nem ilyen nyílt akaszkodás, de mindegy is. Ha nem tetszik, ne foglalkozz vele.

Szarul érzi magát (mentális beteg vagy sem, az mindegy, egészséges ember is lehet érzelmileg nehéz helyzetben), ezért beléd kapaszkodik. Megtenné akkor is, ha sima barátja lennél. Amúgy pl nekem van igényem hetente találkozni a barátaimmal vagy még több is, de ez a számonkérés valóban már akaszkodás. (De ezt sem írtad az elején)

Ha nem tetszik, építsd le. Nem tartozol felelősséggel érte.