Összezavarodtam! Kezdenek érzéseim lenni felé, vagy csak a magány miatt esik jól a közeledése?

3 éve vagyok egyedül, a csalódásaim után nem vágyom kapcsolatra. Sosem voltam az a nagy szerelmes típus, kevés páromra mondhatom, hogy na igen belé szerelmes voltam, a szeretlek szó elég ritkán hagyta el a számat.

1,5 éve van egy szeretőm, ami számomra megfelel, mivel neki van háttere, így nem kell félnem attól, hogy esetleg többet is akarna, tudom undorító vagyok, de számomra jelenleg így megfelel, és ahogy látom neki is..

Viszont az elmúlt félévben elkezdett egyre erősebben kötődni felém. Pár napja nálam aludt, éppen pihentünk, amikor azt mondta, hogy be kell vallania, hogy nagyon megszeretett engem, majd a szemembe nézett, és azt mondta nagyon szeretlek XY, elismételte kétszer is.

Valahol belül jól esett, de leblokkoltam, nem tudtam mit mondhatnék rá, nem tudtam azt mondani, hogy én is szeretlek, nem éreztem volna őszintének részemről, így csak megcsókoltam, ő pedig visszacsókolt. Majd utána fürkészte a tekintetem és láttam rajta, hogy várta, hogy reagálok-e valamit, de nem igazán tudtam.

Utólag belegondolva 3 év egyedüllét után, érthető, hogy jól esik valakinek, ha valaki azt mondja neki, hogy szeretlek, függetlenül attól hogy igaz-e vagy sem, viszont az meglepett, hogy belül jól esett hallani tőle. Bár őszinte leszek veletek, én már azt se tudom milyen az, ha valaki szerelmes, ha szeretsz valakit, meg hinni sem tudok abban, hogy valaki képes szeretni engem. Én azóta nem is kerestem őt, de ő tegnap keresett, jövőhéten találkozni szeretne.

Köszi a válaszokat előre is!