A nők véleménye érdekel. Mennyire tartjátok magatokat kiismerhetőnek? Mennyire sikerült vagy nem sikerült benneteket az ellenkező nem által kiismerni?

Nem éltem még másik ember személyiségével, így fogalmam sincs hogy mennyire számítok bonyolultnak.

Mindig őszinte és nyitott vagyok a párommal, így a tőlem telhetőt megteszem hogy kiismerjen.

Alapvetően valamiért rám illuziokat vetítenek ki a ferfiak. A nehezen kaphato szexistennő, akit nehéz megszerezni, akiért nemhogy küzdeni kell, de meg is halni, a nők legje. A hírem is vmi hasonló, altalában alfahím exek, meg magasabb körök stb.

Kb 3-4 hónap mulva szoktak rájönni arra, hogy en is ugyanolyan nő vagyok mint a nők általában.

Ezért én amig egy férfi él hal értem mert valami ködben vagy illuzioban van ami tisztán latszik is rajtuk, addig nem is szoktam azt a hatalmas szerelmüket komolyan venni és minden percben kész vagyok a szakításra.

HA valaki nem a ködbe szerelmes hanem imád engem akkor is, ha kócos ideges nyűgös vagyok vagy mások lejaratnak csufolnak gúnyolnak vagy kudarcaim vannak, na azt kezdem csak komolyan venni.