Nem tudok rajta kiigazodni?

Olyan, mintha egymásnak ellentmondó jeleket küldene.

Sokat mosolyog rám, hosszan szemembe néz, kedvesen köszön, ha távolabbról lát meg, figyel (néha úgy tesz, mintha nem figyelne).

De van, amikor mintha direkt más iranyba nézne, ha talalkozunk. Akkor is köszön, udvarias, de olyankor kimért, hűvös.

Ma úgy köszöntünk el, hogy miközben az arcát - száját megdörzsölte, folyamatosan figyelt, de nem mosolygott, inkább mintha méregetett volna. A köszönése is olyan erőtlennek tűnt. Ezt végképp nem tzdom hova tenni, valaki magyarázza már el nekem, hogy utóbbi mit jelent, mert tudtommal az jó jel, ha a pasi a saját arcához ér, de nem tűnt közben kedvesnek (igaz, elutasítónak sem).