Lányok, minek nektek férfi ha egyedülállóként boldogabbak vagytok?

Ha ez pont fordítva van, akkor minek nektek nő?

Amúgy valaki lehet boldog szinglin is és párban is. Ezért nem törekszik mindenki feltétlen kapcsolatra, mert szinglin is jólérzi magát, de ettől még párkapcsolatban is boldog az ember.

"Magányosan nem boldog senki."

Magányosan nem, de az egyedüllét és a magány két külön dolog.

Ezt a nőkbe is oltják hogy jobb egyedül.

Ez propaganda agymosás, közben meg ha magukba néznek, akkor...

17, nem rég ért véget egy közel 8 éves kapcsolatom. Igen, jelenleg nem olyan jó egyedül, de kategóriákkal van afölött, mint, amit a vége előtti utolsó hónapokban éreztem. Nincs megfelelési kényszer, nincs feszültség, nem rágom magam azon, hogyan lehetne javítani, vagy azon, hogy egyáltalán megéri-e ez az egész. Nem kell máshoz igazítanom az életem, ami nagyban megkönnyíti, hogy olyanokkal töltsem az időm, akikkel szeretek lenni.

Mikor hazaérek, épp úgy nem vár senki, ahogy korábban sem, mert a végén már mindkettőnknek kényelmesebb volt, ha a másik nem volt otthon. Nincsenek kényszeredett beszélgetések, kellemetlen csend, amit leteszek megvár ott, ahol hagytam. Ha aznap nincs kedvem mosogatni, vagy elpakolni, akkor senki nem cseszeget, ítélkezik, csak azok jönnek hozzám, akiket én hívok, csak magamra kell vásárolni, főzni, rendet tenni. Könnyebben tudok takarékoskodni, nincsenek "kötelező" programok olyanokkal, akiknek a társaságára nem vágyom.

Mindezek mellett, a volt párom mellett gyakran, az utolsó fél évben pedig szinte napi szinten éreztem azt, hogy csak vagyok, nem haladok, nem jó az egész és nincs igazi kiút (az ember nem akar rögtön szakítani, igyekszik, próbál megoldást találni). Magányos voltam és szomorú.

Most is magányos vagyok sokszor és bizony nagyon gyakran szomorú, hiszen ennyi évet lezárni nem könnyű. De, végre haladok valamerre, végre van esély arra, hogy egy jó kapcsolatom legyen, amiben boldog vagyok, amiben nem szorul össze a szívem, ha egy szerelmespárt látok.

Semmit nem veszítettem azzal, hogy most egyedül vagyok, sőt megnyertem az esélyt valami jóra.

Erről szól az, hogy jobb egyedül. Annál, mint, hogy egy sehova se tartó, hideg kapcsolatban éljen valaki, bizony ezerszer jobb egyedül. És, sajnos a kapcsolatok többsége ilyen egy idő után. Kinek hamarabb, kinek utóbb. És akkor kell tudni mozdulni és erőt meríteni abból, hogy egyedül ennél bizony jobb. Mert az idő ezt igazolja.