Hogyan lehet túlélni egy szerelmi csalódást?

Lehet, hogy emberek milliói küzdenek meg ezzel a problémával, de nekem ez az első alkalom, hogy csalódnom kellett, és nem tudom, hogyan kezeljem.

Volt egy srác, akivel kavartunk egy ideje és én bizony szépen beleszerettem - aztán nemrég világossá tette, hogy inkább hagyjuk az egészet, mert ő nem érez így. Sőt, mint kiderült, az ok egy másik lány, akihez egyre közelebb kerül...engem pedig valahogy feltűnően kerül.

Rendben, talán én rontottam el ott, hogy reménykedtem, de az érzelmeimnek egyszerűen nem tudok parancsolni. Attól függetlenül, hogy ő mit (nem) akar, én még szeretem, mert nem lett rosszabb vagy értéktelenebb ember, csupán mert máshoz vonzódik.... de rettentően megbántott azzal, hogy még kerül is.

És hiába tudom, hogy nem másoktól kell függjön az önbecsülésem sem, azért egyre azon gondolkodom, hogy miért nem vagyok elég jó? Mit kellene még tennem? Mi hiányzik belőlem? Mi változott meg, hogy már nem érdeklem?

Mert továbbra is vágyom rá, hogy hozzámérjen, rám nevessen és érezzem, hogy jól érzi magát velem. Csakhogy valószínűleg hiába várom, és ez nagyon fáj. Szinte egész nap ezen gondolkodom...

Ti mit tesztek ilyenkor?