A világ legszerencsétlenebbjének érzem magam, mi lesz így velem?

2x voltam szerelmes életemben. Nagyon ritkán leszek az, de ha igen, akkor nagyon mélyen. Mindkét szerelmem elhagyott. Az első azért, mert hisztis voltam. A másodiknak nem voltam elég jó. A hisztiből kinőttem a második kapcsolatra.

De pocsék egy érzés, amikor azt érzem hogy senkinek nem kellek. Illetve rengeteg fiú körbevesz és udvarol, de egyik sem érdekel engem. Már hónapok óta hagyott el a második, de még mindig szeretem és reménykedek :(

Fűz most egy másik lányt, akit ráadásul nyaralni visz.

Az volt a baja velem, hogy túlságosan szerettem őt, kimutattam neki az érzéseimet. Mindig őszinte voltam vele, hűséges, senki másra nem néztem rá. Ahogy megismertem őt, és a közös barátaink is mind azt mondták, hogy ilyen lányra lenne szüksége mint amilyen én vagyok: Szerető, romantikus, hűséges, őszinte, stb.

Szerintem megijedt tőlem, ezektől az érzésektől és ezért is hagyott el, mert ő nem érezte azt amit én éreztem :(:(

Ő olyan hogy több hónap kell neki az érzések kialakulásához, nála nem megy egyik pillanatról a másikra. Együtt voltunk 2 hónapig .. :( És ez annyira rossz érzés nekem :(

Fiatal vagyok még, ez igaz, de csak pofonokat kapok az élettől kapcsolatok terén, és én ezt nem bírom tovább.

Az elsőt évekig nem bírtam elfelejteni, ÉVEKIG! Majd jött a második, aki iránt többet érzek mint az első iránt, és ismét pofon.

Magam körül meg látom a sok boldog embert, és fogalmam sincs mit csinálnak, hogy csinálják, hogy ennyire sikeresek a párkapcsolatai..

És hiába mondja azt bárki, hogy találjak valami elfoglaltságot, nem tudok, mert bármit csinálok, eszembe jut ez a rossz érzés :S Az esték a legborzalmasabbak, mert rosszul alszom, alig alszom, vergődök az ágyban, és éjszaka arra kelek fel hogy sírok...

23/L