Egy jó kapcsolatban is jelen lehet bizonyos szintű féltékenység?

Igen.

Mikor én nem voltam eg exemre féltékeny,rájöttem, hogy talán azért,mert nem is hiányzik :D

A féltékenység abból a félelmemből fakad hogy nem vagyok elég jó a partneremnek és bármikor találhat jobbat. Így elkezdek féltékenykedni, szívni a másik vérét, "ugye szeretsz" "hát persze" "de biztos hogy szeretsz? biztos?? biztos??" "hol voltál ilyen sokáig? miért nem hívtál?? az a szuka is ott volt??". Állítólag szeretem, miközben megvonom tőle a bizalmamat mert ÉN nem tudok bízni saját magamban, ÉN nem látom magam elég jónak, szépnek, kívánatosnak "ahhoz a szukához" képest. Ha pedig tudom a pasimról vagy a csajomról hogy könnyen kapható az ilyen félrekacsintgatásokra akkor is én vagyok a hibás mert tudom róla hogy ilyen és én döntöttem úgy hogy vele maradok.

Egy igazán jó kapcsolathoz két olyan ember kell akiknek rendben van az önbizalmuk, így a másikban is képesek maradéktalanul megbízni. Ahol ez megvan ott egyszerűen nincs helye féltékenységnek. Ahol pedig féltékenység van ott valójában megrendült önbizalom, önértékelés van.

a féltékenység megmarad.

Ha eltűnik, az azt jelenti, hogy már nem érdekel a másik.

Az hogy féltékenység nélkül nincs törődés, szerelem stb. az egyik legnagyobb butaság amit valaha olvastam/hallottam.

A féltékeny ember ahogy benne is van az elnevezésben fél. Mitől fél? Hogy ŐT MAGÁT elhagyhatják. Hogy kihasználhat a másik miközben én nem is tudok róla. És ilyenkor van bizalom? Tökéletes, feltétel nélküli bizalom? Nincs. Akkor miféle szerelemről beszélünk?