Szerintetek létezik fiú-lány (igaz) barátság? Miért zárkóznak el a férfiak ennek eshetőségétől?

Szerintem sincs fiú-lány barátság. Szerintem azért sem lehet, mert ha valakik igaz barátok, azzal együtt jár, hogy közel álljanak egymáshoz - ilyenkor pedig akaratlanul is alakulnak ki érzések.

19/L

Nekem volt már több barát(nőm), akik csakis azok voltak és semmi testiség, még csak ölelkezés sem, csak ünnepeknél...

A lényeg a következő. 3 Nagyon kedves barátomat hoznám fel példának. Az egyikkel kiskorom óta jóban voltam sok éven keresztül. Mindent elmondott, sírt a vállamon stb. Tucatszámra váltogatta a "pasijait", mert szeretett volna egy hasonlót találni, mint én. Aztán sikerült egy teljesen más milyet találnia, aki viszont számomra annyira unszimpatikus volt, hogy csak na, viszont az ő feje a rózsaszín felhőben volt, életében tán először ÉS itt kiütközött, hogy a barátságnál erősebb a szerelem, viszont sokkal rövidebb és ingatagabb. Szóval összevesztünk. Többször és csúnyán. Másfél évet volt együtt vele. Ennyi idő pont elég volt ahhoz, hogy mivel nem igen beszéltünk alatta egymással teljesen eltávolodjunk és utána már semmi sem volt a régi. A szálka megmaradt. Bennem legalábbis. Aztán azóta ugyan már beszélünk, de már inkább csak egy távoli rokoni kapcsolat szerű a dolog. Szóval közel sem olyan mély.

A második lány akivel szintén nagyon nagyon jó barátságba kerültem kiderült, hogy teljesen belém volt zúgva. Két évig kínlódott, mire engedtem neki. Jártunk x ideig, majd többet nem találkoztunk.

A harmadik lányzó pedig, amint összejöttem a 2.-al eltűnt, majd a szakításunkat követő héten újra megjelent. Előtte mondjuk vele is össze kellett vesznem azon, hogy "nem igaz, hogy ilyen vagyok"... Ő nem volt szerelmes belém, viszont nem bírta azt, hogy ő csak második legyen a lányok között. Utálta amúgy is ha másokról kezdtem el neki áradni. Picit önző volt, de szerethető. Viszont a barátság nála is furán jött ki.

Szóval azóta a véleményem: Fiú és lány között nincs tartós barátság, mert vagy az egyik többet érez illetve szeretne a másiktól (átvitt értelemben többet, mert a barátságnál nem feltétlen komolyabb értékű egy kapcsolat..), vagy addig tart, míg az egyik félnek nem lesz valakije. Ez féltékenykedést szül és komoly intenzitás vesztést. Egyrészt, nem találkoznak annyit, másrészt ha a barát nem éppen "csúnya" akkor roppant kellemetlen az aktuális párnak, hogy az ő barátja/barátnője épp egy komoly "vetélytárssal" érzi jól magát. És mivel az él az emberekben, hogy fiú és lány között nem lehet barátság, vagy csak nagyon ritkán, nyilván nem fog tudni elvonatkoztatni attól, hogy ők tényleg "csak" elvannak együtt.

21:59

Miért ne lehetnék?? Ja h akkor most ők szerelmesek belém?? Értem. Nagyon buták vagytok

Az a baj gyerekek, hogy a barátság fogalmát sokan teljesen máshogy értelmezik. Más jelentést társítanak hozzá. Ez azért lehet mert még nem tapasztalták meg az igazán mély és önzetlen barátságot, ami nem szégyen, hiszen valakinek egész élete során nem adatik ez meg.

Én falra mászom akkor, ha valaki elkezdi, hogy "ez a barátom, az a barátom"... Eh-eh. Értékét veszti a szó könyörgöm. Ez olyan, hogy ez a szerelmem az a szerelmem. Tehát akkor egy sem volt? Vagy ennyire szerencsés, hogy pikk pakk szerelmetes lesz?