Hogyan lehet feltámasztani a romantikát, ha már kiölte a realitás?

Alapvetően álmodozó, idealista és naív emberként azt tudom mondnani, hogy EGYENSÚLY. (mámrint a romantika és a realitás között.)

Én is pont így vagyok. De azért alapvetően nincs bajom az élettel, nem tudok már 16 éves kamaszlányos rajongással tekinteni egy pasira, vagy álmodozni és hinni az elsöprő szerelem erejében, de sok dolgot tanultam, és jobban tudom kezelni az embereket. Ez viccen kívül megkönnyítette a párkeresést is. Nekem az segített, hogy erről tanulni kezdtem, pszichológia, viselkedés, motivációk, ilyesmi, és inkább a dolgok miértje, érdekessége vonzott, nem úgy fogtam fel, hogy játszmázunk. Pedig végül is de. :)

Öleld meg. segít.