Ennek mi lehet az oka? Súlyos defektem van?

Szóval visszahúzódó,szemlélődő,higgadt lány vagyok.Nehezen alakítok ki emberi kapcsolatokat,gondolom ilyen téren a minőségre törekszem.Jó tudom az élet rövid ilyen fokú elemzésgetősdihez,de aki nem érdekel vagy nem szimpatikus,azzal nem tudom és akarom elhitetni hogy márpedig az.Az osztálytársaimmal is kb. olyan a kapcsolatom,hogy fel se tűnne senkinek,ha nem lennék.Nem igazán tudok velük miről beszélgetni.Jártam egy fiúval,tudtam mi lesz a vége,de már nagyon szeretethiányos voltam.Hát persze az hogy ő még nem nőtt fel hozzám.Túl komoly vagyok neki,stb...Eddig ezt senkinek se akartam elhinni,pedig felnőttek is mondták már.Ngayon egyedül érzem emiatt magam,anya is csak a hülyeségével tud nyugtatni,hogy a távolságtartásomtól függetlenül mindenki tisztel.A fiúkat inkább hagyjuk.Nem mondta még senki,hogy visszataszító volnék,de az én korosztályom valahogy képtelen rám nézni.Már 13 évesen is 30 éves,érett férfi emberek(pedofilok)jöttek oda hozzám beszélgetni,Nem csoda hogy félek,mert ez azóta így van.Mindenhol ez a korosztály bámul meg,pedig az arcomon látszik hogy gyerek vagyok még.Poénból felregisztráltam egy társkeresőféleségre és ott is 27 évesek írogattak.Mi lehet a baj velem?Szerintetek min változtassak?Próbáltam már infantilis is lenni,de mindenkinek feltűnt hogy az kamu.Ne haragudjatok hogy ilyen hosszú lett,de nagyon rossz a közérzetem emiatt,úgyhogy hálás lennék az értelmes válaszokért!15/L