Lányok, mit csinálnátok, ha látnátok, egy ismeretlen fiút sírni?

Ha egyedül van, és látom rajta, hogy nagyon rosszul van, és a helyzet is úgy adja (biztonsági szempontok az elsők), megkérdezném segíthetek-e valamiben, adnék neki zsepit, ha kell.

Aki szerint nyomorult mert sír, annak még sosem volt semmi baja? Nem lehet tudni, mi történt vele. Pl. lehet, most halt meg nemrég a családja, rúgták ki az állásából, ...

Kincs az érzékeny lelkű fiú? Mi van?

Minden férfi érzékeny! De az ha kimutatják, már nem férfias. Ismerj meg jobban egy férfit, bízzon meg benned, s meglátod hogy még a legagresszívebb, legmorcosabb, legférfiasabb és még sorolhatnám... férfi is érez, csak nem mutatja ki!

"Kincs az érzékeny lelkű fiú? Mi van?

Minden férfi érzékeny! De az ha kimutatják, már nem férfias. Ismerj meg jobban egy férfit, bízzon meg benned, s meglátod hogy még a legagresszívebb, legmorcosabb, legférfiasabb és még sorolhatnám... férfi is érez, csak nem mutatja ki!"

És még az olyan emberekben is van agy, mint benned, csak nem használják semmire :)

Semmit. Elmennék mellette és nem törődnék vele. Magamban viszont leírnám. Egyetértek azokkal, akik szerint nem férfias. Szánalmat talán éreznék, de némi megvetést is. Nő létemre is tudom magam minden- MINDEN- helyzetben annyira kontrollálni, hogy az utcán semmi se látszódjon rajtam. Még ha ki is rúgtak, meg is halt valaki a családból, stb.

Egy ismeretlek KISfiú viszont, aki egyedül áll valahol, és sír, az megint más tészta. Egy ötéves gyerekhez természetesen odamennék, az én szívem sincs kőből. De aki már ránézésre elmúlt 15, azzal szemben már nem éreznék empátiát. Nevezzetek érzéketlennek, ez van.

"Semmit. Elmennék mellette és nem törődnék vele. Magamban viszont leírnám. Egyetértek azokkal, akik szerint nem férfias. Szánalmat talán éreznék, de némi megvetést is. Nő létemre is tudom magam minden- MINDEN- helyzetben annyira kontrollálni, hogy az utcán semmi se látszódjon rajtam. Még ha ki is rúgtak, meg is halt valaki a családból, stb.

Egy ismeretlek KISfiú viszont, aki egyedül áll valahol, és sír, az megint más tészta. Egy ötéves gyerekhez természetesen odamennék, az én szívem sincs kőből. De aki már ránézésre elmúlt 15, azzal szemben már nem éreznék empátiát. Nevezzetek érzéketlennek, ez van."

Nem érzéketlen vagy, hanem rabszolga. És nem a szíved van kőből, hanem a szemed.