Aki érezte már/szokta érezni úgy, hogy soha senkinek nem lesz majd elég jó, mivel vigasztalta/vigasztalja magát? Lehet egyáltalán?

azzal vigasztalom magam h saját magamnak elég jó vagyok ;) 21L

orvossal

Az a baj az ilyen emberekkel, hogy általában borzasztó mélyen vannak lelkileg és legtöbbször barátaik sincsenek. Na, most egy ilyen embernek hiába mondod, hogy keressen társaságot, mert ahhoz az kellene, hogy higgyen abban, hogy ő is ér annyit, mint a többi ember és hogy normális emberi kapcsolatokat tud kialakítani, pl. barátság. De nekik pont az a bajuk, hogy nem hiszik el magukról, hogy erre képesek. Szóval ördögi kör. Szerintem. Önismeretben kellene fejlődni, és belátni, hogy akkor is értékes, ha épp nincs mellette senki.