Az egyhangúság a baj?

18 éves vagyok és fősulis. Az életemet a suli,néha munka,itthon tanulás,kis házimunka teszi ki,meg hogy a barátommal vagyok együtt(akit szeretek nagyon amúgy),de mégis olyan monotonnak érzem ezt.

Régebben barátnők is benne voltak a programba,hülyülések,nevetések,de suli miatt mindenki nagyon elfoglalt és csak pár hetente tudunk talizni :(

Mostanában elég önbizalom hiányos vagyok:(,és nem tudom,ez e az oka,de azt hiszem ez a párkapcsolatra is kihat,szval szeretnék változni.

Az a baj,hogy körülöttem mindenki kirívóan jó valamiben,én viszont azt érzem semmiben...barátom szokott ezzel viccelődni,és eddig viccesen vissza is vágtam,de már annyira mondta h "azok nem is fontosak",hogy már én is így látom,hogy amikben jók vagyok,azok nem is annyira lényeges dolgok.

Tudom,hogy vannak nagyobb,fontosabb gondok,de egy ideje nagyon szarul vagyok lelkileg,és szeretnék végre túljutni ezen,és azt reméltem itt majd olvashatok vmi tippet,hogy hogyan :/