Mi lenne a helyes döntés?

Van egy tizenéves párkapcsolatom,amely lassan lezárásra kerül,noha a költözés még várat magára.Van egy kb tízéves ismerettségre épülő(a párommal közös ismerős)férfi.Ezzel a férfivel a kezdetek óta szimpatizálunk stb,de soha semmi nem történt köztünk csak barátság.Mivel ő még mindig nem talált párt magának és én se érzem magam jól a jelenlegivel,így megbeszéltük h megpróbáljuk néha "megvigasztalni" a másikat.Ez meg is történt(2x),és ugyanúgy tudtunk viselkedni mintha mi sem történt volna.Aztán azt mondta h nem szabad ezt nekünk csinálni úgy érzi és maradjunk csak simán barátok.Nos ebből értettem h valószínűleg fél h belém szeretne stb hisz az elmúlt évek is mutatják h jó társak lennénk egymásnak.Fájó szívvel,de elfogadtam kérdés nélkül a kérését.Aztán jött amitől tartottam...ismét elment randizni....olyan mérhetetlen szomorúsággal tölt el h majd meghalok.Szeretném tudni h akkor ez most tényleg csak "arra" ment ki vagy ha nem akkor mért mondta h nem szabad ezt nekünk...v h a fenébe tud így váltani h pár nap után randi...holott láttam a szemében én is a többre való vágyást.Tudom h az egyik nagy akadály h még a rossz kapcsolatomban vagyok,de szeretném tudni h vajon mennyire lehetne ebből több ha pl egyedül lennék.Nem szeretném elmondani neki h bizony én is érzem h megtudnám szeretni,csak az eszemre hallgatok,de félek h akkor meg barátként is elvesztem.Szerintetek mi a helyes?ha kissé eltávolodok tőle szó nélkül v mondjam el h miért v egyáltalán?Én se szeretnék sérülni jobban....Köszönöm a normális válaszokat.30+/N