Akaratlanul megbántani a másikat, megesett már veletek?

sajnos igen, nekem semmiségnek tűnt és nem gondoltam volna, hogy ez neki rosszul fog esni

bocsánatot kértem és megbeszéltük

elmondtam hogy nem volt szándékos és tényleg nem gondoltam, hogy ezzel megbántom (amúgy tényleg semmiségről volt szó, de neki érzékeny pont volt), ő meg elmondta neki miért esett rosszul

tisztáztuk a helyzetet, innentől kezdve meg tudom hogy érzékeny téma és vigyázok vele

Én még nem bántottam meg senkit akaratlanul, de fordítva történt már ilyen, mégpedig 16 évesen.

Az akkori barátnőmet kísértem ki a buszhoz, és arról beszélgettünk, hogy szeretne majd jogosítványt szerezni, de sajnos a családja nem áll úgy anyagilag. Erre én azt mondtam, hogy én is szeretnék majd, az én családom sem áll úgy, de ott van az örökségem, ami sajnos édesapám halálával keletkezett, és abból tudom majd finanszírozni, ha úgy adódik. Erre ő rávágta gondolkodás nélkül, hogy: "Akkor mindjárt megölök én is valakit.."

Mielőtt befejezte volna a mondatot, összeesett, és zokogásban tört ki. Elég nagyot nyeltem, mikor meghallottam, amit mondott, de azonnal kapcsoltam, hogy nem úgy gondolta, szóval nem haragudtam rá egyáltalán. Leültem mellé, és percekig próbáltam nyugtatni, hogy nincs semmi baj. Később megnyugodott, én nem haragudtam rá, így meg is oldódott a probléma, viszont nagyon sajnálta természetesen amit mondott.

21/F