Lenyúlja a pasim a dolgaimat?

Csak a kaja miatt veszekedtek?

Volt, hogy én is vettem csokit. Kettőt, mindkettőnknek egyet. Ő megette az övét, én elfelejtkeztem az enyémről és ő megette azt is, kb egy napra rá. Hát istenem, egészségére. Emiatt nem fogok hisztizni.

A kaja miatt egyáltalán nem veszekszem, de ha neked ez rosszul esik, mondd meg a szüleidnek, hogy kevesebbet adjanak. Emiatt kár veszekedni, meg duzzogni.

És ezt nem lehet normálisan megbeszélni?

Hogy hahó, ketten vagyunk, illene felezni.

Ezt a részét se értem, hogy a szüleitektől hordjátok a kaját haza napi rendszerességgel.

Ti nem szoktatok bevásárolni? Közösen főzni?

Lehet csak ezért nem értem a vita lényegét.

Mi semmit nem kapunk a szülőktől, inkább mi viszünk valamit, ha egyszer-egyszer látogatóba megyünk. Sütit, pogácsát, ilyesmit.

Közösen vásárolunk be, és hol ő főz, hol én főzök, együtt étkezünk, ha mindketten itthon vagyunk, és ha veszek egy csokit magamnak, akkor veszek egyet neki is, és ő is nekem.

Ezt az együttélési formát ennek köszönhetően állati nehezen tudom elképzelni.

Nem egy mély kapcsolat, az utolsó megjegyzésedből ítélve... ő hogy fogja a kést??? (sehogy, gondolom)

De ez meg nagyon gáz. " Múltkor kaptam csokit, megette. Meg se kérdezte kérek-e."

Bunkó a gyerek, mit mondhatnék?

Akkor kérj belőle.

Vagy mond meg neki, hogy ilyen sok édesség nem egészséges és akkor egyikőtök sem eszik.

Nem akarlak elkeseríteni, de ennek nem lesz jó vége. Volt ilyen párom és egy 4 éves kapcsolat ment rá. A srác sokat volt nálam, és először apróbb, majd nagyobb dolgokat kezdett magukhoz hazahordani, mondván nem használom, minek nekem. Meg végül is, ha nálam van (nem laktunk együtt), akkor minden közös. Amikor a lapos TV-t meg az egyik céges telefont akarta elvinni, hogy neki az jobban kell, akkor tettem ki.

Megoldásként szerintem próbálj vele beszélni, hogy ne ezen a kaja témán rugózzon, az a szülők dolga, hogy kinek mit csomagolnak be. Ami meg otthon van, azt szerintem illik elfelezni, illetve megosztani egymással.