Boldog vagy? Leírnád, hogy a te olvasatodban hogyan definiálnád a boldogság szót?

Nem tudom, ez olyan megfoghatatlan fogalom, nem is foglalkozom vele. Inkább az elégedettség a cél, az meg nem vagyok, mert még nem értem el a céljaim.

Van párkapcsolatom, azon a téren minden tökéletes, de az élet nem csak ebből áll.

Nem.

Nem tudom definiálni pontosan mit értünk ez alatt, szerintem nem is kell mert alapfogalom.

Akkor lennék az, hogy normális munkabeosztással normális fizetést lehetne kapni és lenne elég ismerősöd akikkel el tudsz menni ide-oda meginni valamit vagy csak úgy összegyúlni. Ez a teljesen egyedül nyomatott folyamatos mókuskerék nem sok okot ad a boldogságra.

28/F. Nincs, de nem is hiányzik és nem is férne jelenleg bele az életembe.

A boldogság pillanatokban rejlik. Nincs olyan, hogy tartós boldogság, csak boldog pillanatok vannak, melyek ha sűrűn történnek velünk, akkor érezzük úgy, hogy boldogok vagyunk. Felvillanyozódunk. A boldogság bennünk van, de valakiből egy másik ember tudja előcsalogatni a kellemes érzéseket, míg megint másból egy kedves állat, esetleg érdekes hobbi, sikeres karrier. Ahány ember, annyi boldogság. Az igazán boldog ember nem vár arra, hogy más hozza ki belőle az érzést, magától ebbe az állapotba tud kerülni, de az is igaz, hogy a boldogság érzete csak akkor valódi, ha megosztjuk mással. ;)

Nem vagyok kapcsolatban, és férfi vagyok.

28

Ez egy érzés, amikor nem csupa ürességet érzek, meg szürke hétköznapokat, szokásos hétvégéket, hanem olyat ami felvillanyozza a napomat, amikor látom értelmét annak amit csinálok, ha látom értelmét az életemnek.

Jelenleg sokat dolgozok mert a fizu nem valami sok így mellékállásom is van.

Nincs mozgató rugó az életemben ami ösztönözne.

Amúgy igen a pillanatok adják a boldogságot.

Nem élek párkapcsolatban, időnként csak szex jön össze ami addig az ideig óráig boldogsággal tölt el, de utána el is múlik hamar.

Az ismerőseim már mind házasok és mindnek gyereke van, már nem olyan egy elmenetel szórakozás ha van egyáltalán.

30/f

Hmmmm.... ez egy nehéz kérdés. Van amivel elégedett vagyok. De ez önmagában nem boldogság. Illetve vannak tényezők az életemben amikor boldogsággal töltenek el. De ez egy röpke érzés, sosem tartós.

Legutoljára, gyerek koromban voltam tartósan boldog, amikor az egész napot végigjátszottam a barátaimmal és csak nevettünk és szórakoztunk.

Illetve még volt egy időszakom, amikor saját magamat úgy mentettem meg a keserűségtől és bánattól, hogy önkéntesnek elmentem segíteni másoknak. És ott is sokat játszottam és nevettem, nálam 1000x rosszabb sorsúakkal... akkor volt hasonló érzésem mint gyerekkoromban.

Nekem azért nehéz elérni ezt az állapotot, mert ritkán van az az életemben, hogy háttér nélkül önmagam lehetek és csak a pillanat számít. Alig van olyan amit élvezni tudok önmagában, mert a múlt megköt.

Az én definíciómban a boldogság az amikor örülsz, amikor szívből tudsz kacagni, amikor úgy érzed ott és akkor teljes az életed és nem számít más csak amit épp megélsz.

Jelenleg boldognak érzem magam, egészséges vagyok, vannak igaz barátaim akikre számíthatok és akikkel mindent megoszthatok, szépen haladok a tanulmányaimmal és lelkesen várom a jövőmet, tervezgetem az életemet.

Párkapcsolatom nincs, de tökéletesen boldognak és teljesnek érzem magam nélküle is. :D Úgy vagyok a dologgal, hogy nem kell siettetni, majd akivel kell, azzal úgyis össze fogok akadni. :)

20N