El képzelhetőnek tartjátok, hogy egész életeteket pár nélkül töltsétek? Vagy menyi időt bírnátok/bírtatok egyedül?

Egy ismerősöm 70 fölötti nő, szinte egész életében pár nélkül volt; talán ha egy-két évre volt valakije. Ő ennyire bírja, még most is. Elfoglalja más, nem érdekli a dolog. Fura ugyan, de biztos van valami magyarázat rá. [Egyébként nem férfigyűlölő...]

Ez alapján el tudnám képzelni, hogy egyedülállóként tengetem a napjaim, majd, talán, bár biztos volna egy-egy olyan pillanat, amikor a pokolba kívánnám az egészet. Szerintem attól függ, mi minden mást csinálsz, milyen életformát választasz magadnak. Engem ugyan le tud kötni egy-egy dolog, tevékenység, szeretek mindenbe belekóstolni, lelkesedve, de előbb-utóbb mégis vágyódom a személyesebb, intim kapcsolatokra. Évet inkább nem tippelnék, nem megy. :)

Nem tudom.A pár nélkül nem azt jelenti,hogy magányos lennél.Nekem pl 2 hónapja nincs barátom és idáig jó, nem is akarok még senkit.Egy csomó dolog van, ami jelenleg boldogabbá tesz és szívesebben töltöm ezekkel az időmet.Pl a barátaimmal találkozom/ elkezdtem edzeni/élvezem, hogy nem tartozom felelősséggel senkinek (ha a lányokkal a városban van kedvünk mászkálni, akkor megyünk és nem kell egész nap szemrehányó megjegyzéseket hallgatni, h "de megbeszéltük.tudod,hogy így is ritkán tudunk találkozni").

Persze randizgatok is(heti 2-3 alkalommal,mindig mással) és jól esik,hogy találkozgathatok srácokkal cél nélkül.Így nem hiányzik a férfitársaság sem.Még biztos bírnám így 1-2 hónapig.Leghosszabb idő egyedül és randizás nélkül 1 hét volt.Leghosszabb idő normális kapcsolat nélkül 9 hónap volt (évekkel ezelőtt, amikor az első pasimmal vége lett)

Képtelenség. Én Rák vagyok, szerelem éhes és család centrikus (: Már 3 éve van párom, de legszívesebben örökre Vele élném le az életem (:

20/L