Lányok. Ti szoktatok ismerkedést kezdeményezni, vagy inkább vártok a jelentkezőkre?

Én sok emberhez odamegyek, mert manapság mindenki be van húzódva a csigaházába és ha szimpi is valaki valakinek, akkor sem mer lépni, legyen az nő vagy férfi. Ott tipródik mindenki mert nem akar "beégni" és elutasítva lenni. Szoktam kapcsolatot kezdeményezni, ha egy embert szimpinek látok, találok. Vagy ha látom, hogy tipródik, de senkit nem mer megszólítani.

Én úgy vagyok vele, hogy minden barát, ismeretség jól jön, fejlődjön bármerre a dolog. Sosem lehet tudni, így én odamegyek bátran minden ellenérzett nélkül (már nagy rutinom van benn). Van hogy flegmán elküldenek, akkor csak értetlenül pislogok, hogy udvariasan odamentem és úgy kell elhajtani, mint aki a fél életét kérte, de egy okéval lezárom, hogy ez sem százas, és megyek tovább.

Az élet tele van lehetőségekkel, én szeretek tenni a sorsomért és nem csak várni, hogy alakuljon.

Ha szimpatikus nekem valaki, akkor minden további nélkül kezdeményezem a beszélgetést, ismerkedést.

Kiderítem, hogy kölcsönös-e a szimpátia.

Amennyiben nem, tudomásul veszem és lelépek, nem hisztizek rajta egy percet sem.

Én alapból nyitott ember vagyok, szeretek is ismerkedni, de olyan fiúhoz aki bejött, csak becsiccsentve mertem odamenni. :D Általában jól is sikerültek az ilyen akcióim. Én ezt az alkohol hatásának tulajdonítom, józanul picit félszegen viselkedtem volna szerintem.

Egyébiránt ha valaki szimpatikus de nem szexuális értelemben, akkor minden további nélkül kezdeményezek beszélgetést.