Én értettem félre őt?

Tetszik az egyik kollégám. Azt hittem ő neki is szimpatikus vagyok, amióta ismerem ( pár hónapja ) mindig keresi a társaságomat, mindig mosolyog rám, bámul sokat, hosszan néz, mikor rá nézek nem néz el, tovább néz( persze nem arra értem amikor beszélek, hanem egyébként ), viccelődik velem, és úgy vettem észre, hogy a velem egykorú nőkkel nem ilyen közvetlen, mint velem. Mindketten 30-as korosztály vagyunk. Szóval azt hittem jó úton haladunk a fent leírtak alapján. Rákérdeztem mit csinál munka után, mondta hogy randizik egy lánnyal akivel nemrég ismerkedtek meg, utána néztem és tényleg nemrégen lett ismerőse facebookon. Nagyon csalódtam. Ennyire nem lehetek idióta, hogy én képzeltem volna többet a dologba, ezen rágódok pár napja. Gondolom ő is láthatta hogy nekem is szimpatikus. Mivel kollégák vagyunk gondoltam tartott attól, hátha visszautasítom, ezért sem udvarolt nyíltan. Szerintetek?

Még annyit írnék, hogy visszagondolva, amióta megismerkedett a lánnyal ( egy szórakozóhelyen, ahol kép is készült, azért tudom a dátumot ), azóta sokkal közvetlenebb velem, azelőtt visszafogottabb volt, lehet csak véletlen egybeesés.