Ha egy lány ilyet ir nekem, akkor mit tudnék neki irni rá?

Nézd,az én szivem birodalmához nagyon szűk ösvény vezet,mely

szinte észrevehetetlen a nagy rengetegben.Talán mint Csipkerózsika

vára körülfonva vadrózsasövénnyel,mely olyan sűrű és magas,hogy

semmi de még a torony tetején szendergő lobogó sem látszik ki belőle.

Szóval ezt a szivemhez vezető ösvényt már sokan megközelítették ,

de teljes egészében még senki sem találta meg az őt körülölelő sövénynek

köszönhetően,mert a tüskés ágak oly sűrűn összefonódtak s oly erősen

összekapaszkodtak,mint megannyi egybekulcsolt kéz,szivemet ezzel

megvédve a csalódások pusztító özönvizétől.Ezek az áthatolhatatlan

rózsabörtön falai rám védő szárnyukat tejesztik ki ezzel megóvva

engem a külső sérelmektől és csalódásoktól,de a külvilágból senki

sem találhat rájuk,s mégha esetleg valaki rájuk is találna, de közéjük

már az emberi félelemérzet természetes létezéséből kifolyólag senki

sem merészkedne-félve hogy fönnakadna a tövisek közt,az indák körülölelnék,

majd rátekeredve megfojtanák,még mielőtt a szivemet megérintené.S ez az én

esetemben nem mese,hanem valóság,mert én nem vagyok Csipkerózsika,hogy száz

év elteltével ez a védőburok felmondjon nekem mint ahogy a varázslat ereje

megszünt,s a sűrű sövény kivirágozzon,hogy a bokrok engedelmesen s bókolva

szétváíljanak,s fel nem tartóztatva, sértetlenül - a tüskék megkarcolása

nélkül átengedjenek egy lelket,aki a szivem meghódítása érdekében vette

fel velük egykor a harcot.Talán ezzel tudnám magyarázni átvitt értelemben

azt is,hogy miért nem találod azt a kulcsot (ösvényt).