Egy fiú mikor hasonlít egy lányt az anyukájához?

Állítólag tudat alatt minden potenciális jelöltet az anyukájukhoz hasonlítanak. :)

Ha több dologban hasonlítotok, nem meglepő, hogy megjegyzi, végül is valószínűleg a két legfontosabb nő vagytok az életében.

Hát, nem tudom, de felnőtt férfinál én ilyesmit még nem tapasztaltam (szerencsére)...

Ez a fiú még nem vált le az anyjáról, gyakorlatilag egy gyermek mentális szintén létezik. Addig még "cuki", míg pozitívan jössz ki az összehasonlításból, de később, ha már észreveszi, hogy nem vagy mindenben olyan, mint az anyukája, akkor is anyuka lesz az etalon és te jössz ki rosszul az összehasonlításból.

Szépen megrekedt az ödipális szakaszban (ami úgy 5-6 éves kori mentális fejlettséget jelent).

Volt egy nagyon-nagyon régi (1964) magyar vígjáték, Özvegy menyasszonyok a címe. Sinkovits játszott benne egy házasságszédelgőt, aki azzal vette le a nőket a lábukról, hogy azt mondta nekik, hasonlítanak az édesanyjára.

Ez csak úgy eszembe jutott... :)

Én néha azt mondom a barátomnak, hogy így meg így kéne viselkednie, mert apukám is ilyen:D pl. mi az, hogy nem fogja meg a békát vagy a bogarat :D

Amúgy tényleg sokszor olyan párt választunk, aki hasonlít valamelyik szülőnkre. A barátom pl sok mindenben anyukám (mindenkivel kedves, jóindulatú) néhány dologban pedig apukám (helytáll ha kell, nem fél semmilyen társas szituációtól, végtelenségig becsületes és talán kicsit naív -annyira bízik az emberekben).

Addig nincs baj, amíg nem vádként hozza fel az összehasonlítást. (bár azért az se feltétlen válóok.. Volt h a barátom bosszantó dolgot csinált, leteremtettem, erre azt mondta h most úgy beszélek, mint az anyja. Nem vettem sértésnek, egyetértettem az anyukájával :D )

Nincs ennek nagy jelentősége.

ha még nagyon fiatalok vagytok, akkor lehet eddig az anyukája volt az egyetlen komoly nő akinek látta közelről a viselkedését. Így magában egy ideig hozzá hasonlítgat.

majd elmúlik ez:)

Nekem is volt olyan barátnőm, akinek többször is mondtam, hogy olyan mint anyám.

De nem azért, mert ödipálok :'D A kettes nagyon szakszerűnek meg okosnak akart tűnni, és az ördögöt a falra festeni, és rosszat mondani mindig érdekesebb mint jót...

De a lényeg, hogy én átéltem, amikor szószerint ugyanazt a mondatot mondta vissza a barátnőm, mint amelyikat Édesanyám szokta mondani ("takarítók jutalma!" ) és azelőtt soha senki mástól sehol nem hallottam ezt a mondatot. De olyan is volt, hogy Édesanyám ajánlott nekem egy könyvet, amikor meséltem neki a barátnőmről (filozófiai, nem szexkönyv vagy ilyenek), és amikor átmentem a barátnőmhöz az albérletbe, akkor ott feküdt az asztalán, mert akkor kezdte olvasni. De az előző barátnőm nagyon sok dologban hasonlított Édesanyámra, és tényleg rendszeresen kiakadtam, hogy hogyan hasonlít ennyire, és milyen ijesztő a hasonlóság. A többi barátnőm, akik előtte volt, sose tűnt fel ilyen erős hasonlóság, és nem is figyeltem. Nem vártam el vagy valami. De az, ha néha meglepetésében azt mondja, hogy "Pont olyan vagy mint anyám!!" az annyira nem durva szerintem. (Nálunk ez előfordult... vacsoráztunk, és benyögött valami mondatot egy az egyben, amit anyukám szokott mondani: "Nem szabad az ilyen földi dolgokhoz ragaszkodni" vagy valami ilyet... de így szószerint. Erre felkiáltottam :D meglepetésemben, és eldobtam a villát :'D jó este volt.)

de amíg így mondja csak, hogy van hasonlóság, addig sztem ok.

Amikor már hasonlítgat, hogy "Anyukám nem így főzi a levest! Te miért nem úgy csinálod mint ő?"

vagy "Apukám megfogja a békát meg a bogarat! Te miért nem fogod? Fogd meg! Apukám egy hős, te meg gyáva vagy? " ...

na akkor már rossz, de minimum nem okés. :)

Bocs, hogy utólag választ adok egy immár három évvel ezelőtt kiírt kérdésre., DE!:Kedves 6/8-as! Neked csak egy jó tanácsot szeretnék adni így utólag is, ha nem nagy probléma. Én a helyedben ezzel a leteremtéses dologgal óvatosan bánnék, hogy hogyan, és miként teszem akár milyen bosszantó is az a bizonyos dolog, és akár hányszor is történt meg, mert valóban nem vagy az anyja sem nevelőtanára sem pedig a főnöke. Úgyhogy azért ezzel a leteremtéssel csak vigyázz, mert nagyon könnyen a visszájára fordulhat ez a dolog, és lehet néha én is csinálok bosszantó dolgokat viszont akkor is vannak olyan dolgok, amit még a saját anyámtól, apámtól sem tűrök el nemhogy még mástól.

Kérdező:!Neked pedig annyit mondok így utólag, hogy ez a valamelyik szülőhöz való összehasonlítgatás ez a jelenség a legtöbb párkapcsolatban, és házasságban is ott van.

(FF)*