Érdemes a tökéletes férfit veszni hagyni a szerelem miatt?

Ha szereted nem!

Én egyébként sem tudom a szerelmet értelomezni- szeretetnek értelmezem amihez párosul a testi vágy is és ez így együtt a szerelem. Nekem..

Ezen logika alapján.. Vagy külsőleg nem vonzódsz eléggé vagy nem szereted eléggé.

F30

Hát te legalább megélted már a szerelmet, így könnyebb eldöntened, melyikről könnyebb lemondanod, illetve tudod, miről mondasz le.

Én ugyanígy vagyok a kapcsolatomban, mint te, már több éve.

Én szerelmet csak plátói módon éreztem egyszer, középsuliban, nem voltam szerelmes azóta..

Ez a kis hang azonban bennem is felbukkant, ami benned, hogy nem marad-e bennem majd hiány, ha így fogok férjhez menni.

Teltek az évek, őszintén szólva nem is akartam szerelmes lenni, hiszen az az egy is hülye érzés volt, meg nem is lett belőle semmi.

Azt hittem így már nem is tudok érezni ( ez 10 éve volt), hogy valakitől jobban megdobogjon a szívem, elmosolyodjak, ha csak ránézek, a gyomrom is összerándul stb.

Hát tévedtem, mert nem rég, életemben 2.szor előjött, pedig itt a párom..

És ez borzasztó állapot (volt).

Az illető is kapcsolatban van, nekem is van párom, így-bár mintha véltem volna felfedezni jeleket, miszerint tetszem neki-, tartottam a távolságot és nem is léptem semmit sem. ( amúgy sem lenne értelme, mindkettőnk kapcsoaltban van)

Viszont ez előhozta bennem a kérdést: hogy ha tudok még így érezni, biztos, hogy jó, ha lemondok róla?

ÉS ha később meg is élhetem? Mit bánok meg jobban, ha majd meghalok: hogy lemondtam róla és elnyomtam ezt a vágyamat, csak a biztos "jóért", amivel kiegyeztem?.. Nekem is épp ezért nehéz erről dönteni, mert jobbat nem is kívánhatnék magamnak, és mindent megtesz értem.

Tudom, hogy nehéz kérdés.

De én pl pánikolok szabályosan az esküvő gondolatától, meg a gyerek gondolatától, mert nagyon megijedek tőle. Nem akarok neki fájdalmat okozni, mert nem ezt érdemli, de én meglépni sem merem a fentit.

Ja és megjegyzem: én már elmondtam a páromnak az érzéseimet, tudja.

De nem akart szakítani. pedig a szex nálunk sem a leggyakoribb, részemről nincs akkora vonzalom, mint kellene.Ezt is tudja, mert őszinte akartam vele lenni. Igyekeztünk tenni érte, de én még mindig vívódok.

Bár nem tudom, ha belegondolsz 5-10 év alatt ez így mindkettőnknek megalkuvás lenne..

Minden esetre én egy ideje vergődök ebben az állapotban, már túl hosszú ideje, így fél évet adtam magamnak határidőnk. Ha addig nem múlik el a hiányérzetem, megígértem magamnak, hogy lépni fogok, bármilyen fájdalmas is lesz. - Neki is, és nekem is.

Bocs, hogy hosszú lett.