Férfiak, ez miért csináljátok?

Sziasztok!

Tegnap a boltban válogattam a sorok között, amikor megállt mellettem egy 30 körüli férfi. Nem vettem tudomást róla egészen addig, amíg meg nem szólított. Az első 5 percben véleménycserét folytattunk a termékekről. Egyfolytában mosolygott és poénkodott, nagyon szimpatikusnak tűnt. Még megnevettetnie is sikerült, pedig nem volt túl jó napom. Aztán elkezdett kétertelmű dolgokat mondani és célozgatott arra is, hogy esetleg megihatnánk valamit. Annak ellenére, hogy nem volt az esetem, szívesen megismertem volna és adtam volna egy esélyt a dolognak, amit a tudtára is adtam. Aztán hirtelen elkattant nála valami és közölte, hogy ennyi cucc be sem fér majd a sportautójába, nem tudja minek vásárolt ennyit. Meg hogy milyen jó neki, mert van saját lakása, ami hitelmentes és egész jól keres.

Akkor meg is ölte a pillanatot és egy erőltetett mosoly (vagy inkább grimasz) kíséretében el is köszöntem tőle és otthagytam.

Azóta sem tudom eldönteni, hogy én nézhettem-e ki ennyire pénzéhes picshának vagy vele nem stimmelt valami. Vagy újabban ennyire anyagias mindenki, hogy már az ismerkedés első perceiben közölni kell, hogy kinek mije van?

28N