Miért idegesítenek a szerelmes párok, meg úgy általánosan minden?

Konkrétán mindegyik idegesít. Még a nővérem és a férje is kifejezetten dűhít. A legjobban attól akadok ki, amikor olyan párokat látok, akik leállnak az utcán csókolózni, ölelkezni. Nem értem ki kiváncsi rá? Több, mint valószinű emiatt nem is volt kapcsolatom 20 éves létemre, igaz, szerelmes már voltam, de mind a kettő viszonzatlan szerelem volt. Igaz, nem is tudnám elképzelni, hogy eltudjam viselni ezeket a nyálas dolgokat. Régebben nem idegesített ennyire, csak egy 2-3 éve jött ez elő bennem. Aztán idegesítenek a nyavajgó, ordibaló kisgyerekek is. A szomszéd gyereke egésznap vagy ordibál, mint egy idióta, vagy sír. Soha nem tudom kipihenni magam rendesen tőle, már reggel korán ordibál meg szalad mint egy elmebeteg. Általánosan minden apróságon felidegesítem magam, múltkor példáúl attól borultam ki, el is sírtam magam, hogy a kávét véletlenül kiöntöttem. Tudom ilyen dolgoktól nem kellene így kiborulni, de már nem tudok mit tenni. Néha úgy érzem, hogy már kivagyok idegileg ezektől, s el kellene mennem pszichológushoz, de nincs elég erőm hozzá. Szerintetek valami gond van velem?