Miért várom, hogy a párom hibázzon?

Rövid betekintés a kapcsolatunkba: Nagyon nehéz kezdéssel több, mint egy éve vagyunk együtt. Alapvetően nincsenek nagy problémáink (persze minden kapcsolatban vannak kisebbek-nagyobbak), azonban a távkapcsolat kicsit nehéz. Jellemzően hetente azért együtt tudunk tölteni 2-3 napot.

Mostanában elkezdtem azt érezni, hogy várom, illetve (ha mondható ilyen, bár felettébb nem a legjobb szó rá) "szeretném" ha valami olyan hibát követne el, ami után "térden csúszva" kelljen könyörögnie értem. Teljes mértékben bízok benne, sosem akarna engem bántani. Nem vagyok sem rajta élősködő, sem őt irányító, elnyomó típus, de mindkettőnk igen határozott személyiség. Korábban volt több, manapság csak nagyon ritkán vannak olyan dolgai, ami kicsit megrendíthetné a bizalmam, de aztán átgondolom, és újra felidézem magamban, hogy megbeszéltük, hogy mindkettőnk lépéseit elfogadjuk, csak ne játsszunk a másikkal, legyünk őszinték. Én legjobb tudomásom szerint nem vétettem ellene semmit, nem csaltam meg, nem csaptam be, nem hazudtam neki.

Egyszerűen nem tudom miért, de valamiért várom, hogy nagy hibát kövessen el. Valaki tud erre nekem magyarázatot adni, miért érzek így?