Huszonéves nők! Elvjárátok hogy a leendő pasikátoknak legyen saját lakása meg jó autója? Nektek van?

Autót nem várok el. Saját lakást sem, de azt igen, hogy ne a szüleivel éljen.

Nekem úgy van lakásom, hogy anyu meghalt, megörököltük a nővéremmel, én lakok benne, és fizetek neki fél lakásnyi bérleti díjat.

Nem és nem.

Most közösen dolgozunk a ház-projekten. Kocsija van, de jobban örülnék ha nem lenne.

25 évesek vagyunk.

N

42-es vagyok

Én azt se várom el, hogy a szülőktől külön éljen.

Idegenekkel borzalmas élni (volt részem benne, inkább mennék a híd alá), egyedül pedig a jelenlegi ingatlanhelyzetben óriási pénzpazarlás.

Majdnem az összes ismerősöm úgy tud(ott) összeköltözni a párjával, hogy az egyikük szüleinél (jó esetben tetőtérben vagy külön bejáratú hátsó épületben tudtak kialakítani saját külön lakást, rosszabb esetben a konyha meg a fürdő közös, de ez van).

Most átmenetileg mi is a párom szüleinél lakunk jobb híján. Ha albiba mennénk, akkor örökre lemondhatnánk a saját lakásról.

#44

Értelemszerűen. De én még mindig előbb vállalnám, hogy csak egy szobánk van, mint a többi opciót.

Lakásom van, szüleimnek köszönhetően, autóm nincs, de még jogsim se.

Egyiket se várom el senkitől, egyetemistákkal ismerkedem, szóval eléggé irreális elvárás lenne.