Ez férfi tulajdonság, pàrkapcsolati probléma vagy egyéb?

Pàrommal fél éve vagyunk együtt, kb egy hónapja élünk együtt. Viszonylag súrlódàsmentes volt ez a fél év,a költözés előtt kezdtek gondjaim lenni. Pl nem egyszerre költöztünk és úgy érződött mintha nekem lenne nagyobb felelősségem pl a bútorokat is én kerestem ő magàtól nem nagyon. Mindketten akartuk az összeköltözést én többször megkérdezten hogy biztos-e a dolgàban. Most egy hónapja élünk együtt, kezdünk betendezkedni a közös életre és azt veszem észre hogy a közös időtöltést màr főként én kezdeményezem. Màrmint persze napközben keressük egymàst, mindketten otthonról dolgozunk, de nem nagyon randizunk, míg a koronavírus utàni első napokban még voltak ötletei pl jàtsszunk együtt videójàtékot, vagy főzzünk együtt, mostanra én lettem a hajtóerő. Most napközben beszélgetünk, kimegyünk a boltba, meg együtt eszünk, hétköznap néha nézünk egy sorozatrészt, hétvégén meg bevàsàrolunk, takarítunk meg mondjuk elmegyünk egy nagyobb sétàra. Fennmaradó estéken mindenki elvan a sajàt dolgaival, ő videójàtékozik én nézem a sorozataimat vagy a kerttel foglalkozok. Többször megkérdeztem erről hogy mit gondol, nem kéne-e több időt együtt tölteni. Azt làtom hogy ő miattam szeretné, hogy örüljek neki de igazából ő így jól elvan ezzel a felàllàssal. Azt nem értem hogy nála ez egyéni preferencia, vagy csak a koronavírus miatti helyzet, vagy csak kevésbé teszi bele magát a kapcsolatba mert neki így kényelmes? Nem làtok bele a fejébe, de sokszoe mondja hogy szeret, és kívàn. Ti kit gondoltok?