Mit tegyek? Tudok így boldog lenni?

Nem tudnék így élni. A párom simán el tudna tartani, nem kéne dolgoznom. De szeretnék. És ezt elfogadja.

Én biztosan nem költöztem volna a szülőkhöz, és dolgoznék is, ha tetszik, ha nem neki. Az ő baja, ha nem ért velem egyet. Nem vagyok már gyerek, hogy megmondják nekem hogyan éljek.

Szülőkhöz biztos nem költöznék, meg ha tehetős akkor miért nem költözött el otthonról?

Ja, ha olyan gazdag, miért a szülőknél laktok? Egy év és ott állsz majd egy gyerekkel, akit mindenki nevel, csak te nem szólhatsz bele semmibe... nyelvet nem beszéled, barátok sehol, otthon is idegennek számítasz... szóval idegbajt fogsz kapni, de nem mehetsz majd sehová a kalitkából, mert nincs pénzed. Az ilyen sztorik így szoktak végződni.

1. Tevhit hogy nem kell dolgozni. 10 evig voltam haztartasbeli. Ha rend van,kaja van="konnyu neked, egesznap alig van ez a kis dolgod". Ha pedig mindennel eluszol, szalad a haz="nem igaz hogy olyan lusta vagy hogy ennyit nem birsz megcsinalni". Plusz ebbol sose tudsz kitorni, mert ha elkezdenel tanulni, vallalkozast epiteni otthon, szabotalnak es sose lenne idod ra mert minden munkat a nyakadba varrnak a kutyasetaltatastol a vasarlasig rokonapolasig mert "hat te vagy otthon, csak otthon ulsz, mig mi dolgozunk". Ezen kivul ha barmikor keves lenne a penz, elszegenyedes, pasit kirugjak, megno a hireltorleszto, csodve megy a ceg, akkor az elmult eveid munkaja ekeppen lesz megitelve " 10 eve otthon doglottel, semmit nem hoztal a hazhoz, mas tudott dolgozni hazimunka, ket gyerek mellett". Ezt nemcsak a ferjedtol de kb minden letezo embertol megkapod majd. Mindezeket figyelembe veve elvalt nokent senkinek nem ajanlom h haztartasbeli legyen, sot betiltanam. Annyira halatlan, kizsigerelo, lealazo aljassag hogy meg ezek az emberek akik kihasznalnak, nekik all fejebb, hogy meg a sajat szuleim se gondoznam soha, mert inkabb megyek el ausztriaba es gondozok egy gazdag nemetet es abbol fizetek egy magyart hogy gondozza a szuleimet, mert ugy legalabb eladhatom magam sikeres nokent. Ha meg otthon maradok veluk, megint hallgathatnam hogy 10 evig otthon ultem lustan.

6. Én két kisgyerekkel vagyok egyedül és 8-10 órás munkám van. És tiszta a ház, van főtt kaja (bár sokszor mirelit...), viszem őket ezer különórára, van társadalmi életünk, sportolunk, mittudomén. Párévente továbbképzésre is be szoktam iratkozni. Randizni is néha eljutok. És jelentem van 3 tengerimalacunk is még életben :D Persze biztos lehetne még mindent sokkal tökéletesebben csinálni, mert lehetne mondjuk bio veteményesünk és kivasalhatnám a zoknikat is... de minek, mi tenne hozzá az életünkhöz? Meg kell húzni, mi fontos és mi nem. Akik ilyen güzü tökéletes háziasszonyok (és van olyan barátnőm, aki pl. napi 2 órát főz), az szerintem már nem egészséges beleveszés a részletekbe (persze az ellenkezője sem).

Na pont az ilyes valadzolok miatt mint a 7es, aki kb 1000bol 10 nő, fogsz te a fent emlitett lusta otthondoglo ingyenelo tartott lenni. Mert o az etalon, akihez mindenki hadonlit. A valosagban meg a nok tobbsege egyik vagy masik fronton elverzik az elvarasok tengereben. De ezt a 7es valaszolo es a tamogatoik sose fogjak megerteni. Szoval a lenyeg, ne maradj otthon, dolgozz, es ha nem megy a gyerekneveles es munka egyszerre akkor is a munkat valaszd, ha nem akarod hallgatni hogy "nekem munka es 3 gyerek mellett rend van, nagyon elbaszol vmt ha nem megy ".

Pont oda akartam kilyukadni, hogy azzal szúrsz ki magaddal, ha mások elvárásai szerint élsz. Felőlem maradj otthon - ha akarsz (és megteheted), de ne halj bele.

Költözzetek ketten külön és menj el dolgozni. Kár, hogy eddig nem beszéltetek erről, de még nem késő. Ha boldoggá akar tenni, támogatni fog.