Hogyan kaphatnám vissza a párom "régi" személyiségét?

9-es, rohadtam elég sokáig 8-10 órában + utazás, hogy többé ne csináljam.

Amikor fél 6-kor keltem és este 9-re értem haza, az köszi, nem.

Ez sokkal jobb, és az írás sokszor nem 5-8 óra, hanem 10-12 legalább - gyakorlatilag annyi, hogy itthon "ülök", nem egy irodában, de sokszor elkezdem ébredés után, és sokszor még este 10-kor is a regényemen dolgozok.

Nekem mondjuk nem is a munkával volt baj, azt szerettem, hanem a kib. napi 4 óra utazással :(

12-es mondom, hagyd ott. Ez nem változik.

Hogyha egész nap döglik - mert ez az -, azzal NEM TUDSZ mit kezdeni!

Depresszió meg stb. Persze, egyszerűen csak élvezi, hogy otthon van, nézheti a tévét és még a feneke is ki van nyalva.

Hidd el, ha otthagynád, holnap keresne új munkát, mert KELLENE neki!

13.

Az írás nem inkább hobbi, mint szakma? Én is írtam/írok egy novellát, de sosem éreztem tehernek, van amikor egész nap ezzel szórakozom, máskor egy hét is kimarad. Szerintem ezt nem lehet igazán erőltetni, ahogy a művészetek egyikét sem.

Nekem általában 6 órás állásaim voltak eddig is, a legjobb benne, hogy fél egykor már lehet menni haza, ha hatkor van a kezdés. Utána pár óráig szabadnak érezheti magát az ember.

17.

Félreérted. Olyan értelemben kérdeztem, hogy (mint minden művészeti forma esetén) ezt nem lehet erőltetni, vagy olyan értelemben munkának tekinteni, mint mondjuk egy hordári vagy titkári munkát. A legtöbb író élvezetből csinálja és tuti ne úgy, hogy "most leülök és egész nap csak ezt csinálom". Ezt maximum olyan könyvekre igaz, amelyek lexikális tudást tartalmaznak, de azok unalmasak.

18 Dehogynem. Aki komolyan csinalja, az leul irni minden nap es ha nem jon magatol, akkor is ott rohad a konyve felett, max ha szart ir, kesobb atirja.

Legalabbis aki komolyan akarja ezt csinalni. Hacsak nem vagy GRR Martin, nem elsz meg abbol, ha 10 evente jelenik meg egy konyved :D Most a valaszolo aki irta, hogy konyvet ir, neki ez lesz az elso, tehat meg nem hivatasos iro, de ha komolyan akarja csinalni o is, akkor bizony le kell ulni akkor is, ha nem jon a kedv.

19.

Így pont az értelmét veszti el, ha ez is ugyanolyan "szenvedj akkor is felette, akkor is ha épp nem megy" az elv.

Bár alapvetően nem furcsa ez, mert a sportokkal is eljátszották ezt (pont a művészetek maradnának ki?), hogy eleinte csak mókás hobbi volt mindegyik, az öröm kedvéért játszották az emberek, mára meg vért izzadnak, egy elüzletiesedett szenvedés lett pl. a foci is. Sok sportoló még doppingol is, hogy még egészséges se legyen a dolog, ami a másik alapvető értelme volt a sportolásnak.