Mit tegyek most?

Meg tudlak érteni, mert kb ugyan ez volt velem is kb két évig. Akkor már a kapcsolatom is 8 éves volt és 3 éve voltunk házasok.

A minden nap ugyan az semmi érdekes semmi motiváció teljesen kicsinalt. Már már ott voltam, hogy hagyok csapot papot és elmegyek.

Természetesen sok dologért a páromat okoltam( férfi vagyok). Lassan már a sexuális élet is megszűnt köztünk.

Végül ra kellet jönnöm, h ez ami van egyes egyedül az én felelősségem. Nem várhatóm el mástól, hogy boldoggá tegyen. Ahoz magamnak kell tenni.

Amit én tettem és tanácsolom neked is, hogy tűz ki apró célokat és eroltesd magad, hogy érd el őket. Ez nekem segített újra megtalálni a motivációmat. Aztán a munkát is lazábbra vettem. Kezdtem több időt foglalkozni saját magammal. A hibákat többé nem kerestem a páromban, hanem a saját hibáim próbáltam meg érteni és kijavítani. Majd próbáltam újra és újra a párom kedvében jarni. Nehéz helyzetben is soha de soha többe nem vitatkoztam, hanem megoldásokat kerestem. Nagyon jól működött ez és újra egymásra találtunk.

Akkor elhatároztuk, h minimum havonta egyszer elmegyünk szórakozni, bárba vagy clubokba. Ez arra kényszerített minket, hogy jobban oda figyeljünk a külsőnkre is. A szórakozás közben látva azt, h elég sokan megbámulják a párom ráébresztett, hogy ő nagyon is vonzó nő. Ez a dolgok miatt a sexuális életünk is újra lángra kapott.

Ez egy hosszú folyamat volt mind de nekünk sikerült. Azóta is boldog hazaságban élek.