Ti benne lennétek így egy kapcsolatban?

Ha pedig nem jönne össze annyi pénzt, hogy lakást vegyen, az sem akkora gond, ha csak 12-15 évet kint tudna dolgozni, gyűjtögetni, már lehet annyi pénze, amiből kiegészíti a nyugdíját, és tud majd bérelni hátralévő éveiben valamit. Akár lakást, akár csak egy szobát.

Úgy tudom van hajléktalanok számára olyan lehetőség, hogy bérelnek egy saját szobát egy számukra kialakított szállón. Közös konyha, fürdőszoba. Vagy húsz éve csak 15 000 volt egy ilyen havonta. Más nem egy ilyet tudna bérelni később gondtalanul, ha megszedi kint magát.

Nálunk ( én vagyok a nő), a párom költözött hozzám annak idején. Nem tudom, hogy ő gondolkodott e ezen, hogy mi lenne vele ha meghalnék, hol fog lakni, soha nem beszélt róla.

A ház amiben élünk az én, és a testvérem nevén van, saját, nincs rajta hitel.

Én biztos ráhagyom a részemet a páromra, szóval nem marad fedél nélkül. Szerintem ez a minimum.

Szerintem ez egy elég hülye lépés. Ha van egy kapcsolata, amit meg akar tartani, akkor miért lép egyet visszafelé? Ha ezt meglépi, akkor annak a kapcsolatnak annyi. Nem egyböl, hanem fokozatosan jönni fognak a viták meg az elhidegülés. Ami teljesen érthetö is lesz, hát ki nem venné zokon, hogy a párja magától elköltözik a 20 éve közös otthonból?

Egyébként nem értem az egészet, eddig az volt, hogy a nönek semmi pénze nincs, mert felélték a pasival, akkor miböl fog külön költözni?

A kiszolgáltatott helyzeten böven lehet segíteni anélkül is, hogy a nö elköltözne. Ha a költözésre lenne pénze, akkor azt félre is tehetné magának és máris nem lenne kiszolgáltatva. Ennyi.

Ha meg annyira ostoba, hogy külön költözik, de ugyanúgy visszajár ellátni a háztartást meg a kertet, na hát erre már épeszü ember nem is tud mit mondani.

Az egész gondolatmenetet én egyáltalán nem értem, ennek semmi értelme nincsen. Ha én saját életet akarok kialakítani magamnak, akkor nem kell párkapcsolatban élnem, mert akkor egyértelmüen nem tervezek közös jövöt a párommal. Ha meg párkapcsolatban akarok élni, akkor nem költözök külön 20 év után, hogy a saját egyszemélyes életemet tudjam kialakítani.

"szeretne egy saját életet kialakitani magának, és másnak dolgozni még évekig." Itt gondolom azt akartad írni, hogy NEM másnak dolgozni még évekig. Ez nekem megint nem értelmezhetö, mert ha én ellátom a közös háztartást, akkor nem másnak dolgozom, hanem magunknak. Ha ö úgy tekint a párjára ennyi év után is, mint egy idegen ember, akinek ö dolgozik, akkor azt kell mondjam, meg ez az egész külön költözés alapján is, hogy a barátnöd fejben nem teljesen százas. Ezt nem sértegetésnek szánom, de teljesen nyakatekert módon gondolkozik az életröl meg a párkapcsolatokról. De ez csak az én véleményem.