A párom eljegyzett és hozzám költözött. Mégis minden hónapban haza ad a szüleinek a fizetéséből. Szerintetek normális dolog ez?

Ez rendkívül összetett problematika. Nyilván, hogyha a szülők rokkantnyugdíjasok és enélkül éhen halnának vagy nem tudnák a legfontosabb gyógyszereket kiváltani, akkor valahol érthető, hogy az ifjú segítse, támogassa őket.

De!

Kérdéses, hogy a szülők mindent megtesznek és ennek ellenére szorulnak a gyerekükre?

Vagy csak így kényelmesebb? Mondjuk pöffeszkedni egx energiarabló régi nagy házban, egyik cigit a másik után szívni és közben a gyereket pumpolni?

Én hasonló miatt majdnem elzavartam a páromat 2008-9 körül.

Vettem egy házat szülői segítséggel kp-ért.

A párommal együtt költöztünk be. Ő nem hozott a közös életünkbe semmit, mindent apám vett meg én.

A párom abban korrekt volt, hogy a rezsit és a kaját felesben fizettük. Oké, eddig stimt.

De az anyja felvett egy hitelt és kizsarolta, hogy a párom a fele fizuját hordja oda. És anyós nyaralt, cigizett, mi meg nyomorogtunk. Mi nem tudtunk elmenni nyaralni, mert időközben nekem sem volt nagy a bevételem, a párom meg tulajdonképpen a fél fizut, ami eleve kicsi volt, elhordta otthonról. Na ebből volt konflikt.

Nem tudott nemet mondani a felelőtlen anyjának, aki viszont a jajveszékelésen és az érzelmi zsaroláson kívül semmi másra nem volt képes.

6 gyereket megszülni sem kis feladat, fel is nevelte őket, s ahogy a Párod viselkedik, hát nem is rosszul.

Hogy ivott-e? Nem tudom. De mint írtad, nem veti fel őket a pénz, ha nem adna haza a Párod semmit, akkor Te totál boldog lennél? Ennyi hiányzik a boldogságodhoz? Szerintem nézz egy kicsit magadba is.