Ti hogy tapasztaljátok: boldog / boldogtalan hàzassàgokat làttok a környezetetekben inkább?

Boldognak beállított boldogtalanakat :(

F

2 boldog kapcsolatot látok a környezetemben.

Az egyikben egy pénzes ügyvéd házaspár van, a másikban egy vállalkozó fickó és egy, a lánya korabeli tanárnő csaja.

Az összes többiben vannak gondok, és majd mindben a pénz hiánya miatt. Főleg a nők keveslik a pali pénzét.

Van sok boldog (ők nem lihegtek rá annyira az esküvőre, csak úgy megtörtént a dolog és utána minden ugyanúgy folytatódott náluk). Meg ezek nem is tipikus házasságok, pl nincs gyerek, nincs nagy közös ház, stb.

És van sok boldogtalan is, ahol gyakran látom tilosban járni egyik vagy másik felet. Náluk nagyot szólt az esküvő, nagyon rá voltak feszülve fél évvel korábban arra is, hogy milyen legyen a szalvéta, elvertek egy valag pénzt rá, ment a hitel meg a közös kertesház, alig telt el egy év, már le is petéztek... Aztán az asszony meg lett foktva a gyerekkel otthon, a pasas meg szart mindenre, kivéve a munkát, ahol dugott, akit tudott. És társai.

Egyik se. Átlagosakat, ahol vannak jobb, rosszabb, könnyebb és nehezebb időszakok.

Az, hogy "boldog házasság", csak pillanatnyi állapot. Sokan elfelejtik, hogy a boldogtalan is, és egyből bedobják a törülközőt, vagy félrelépnek.

Kis százalékban meg tényleg kár volt házasodni, mert nem illenek össze. De erről se a papír tehet. Car volt az már akkor is, mikor csak jártak. Ők akarják köröm szakadtáig bebizonyítani, hogy boldogok.

Ja meg a nagy korkülönbségesek és az eltartósok azok a tipikus kirakatkapcsolatok, amikben ha ismered az egyik felet, tudod, hogy milyen szar az egész.

Ahol a nő is értelmiségi és nem szülte agyon magát (pl max egy gyerek van, az is évekkel az esküvő után fogant), meg nagyjából egyidősek, az kiegyensúlyozottabb. Jobban látom rajtuk, hogy minden rendben, akkor is, mikor együtt látom őket meg akkor is mikor külön. A rossz házasságokban valamelyik fél áraszt egy ilyen "kérlek ments meg" aurát és vagy túl kedves vagy túl nyomulós vagy túl sok az ideje minden masra.

Alapvetően több rossz kapcsolatot látok mint jót. Ahol jó a kapcsolat ott azért jó, azért boldogok mert nem azért jöttek össze, hogy legyen valaki. Sok kapcsolat azért boldogtalan mert nem egymás miatt jöttek össze, nem azért mert valóban egymást akarták hanem mert kellett egy eszköz a céljaikhoz. Gyereket akartak, cikinek érezték, hogy nekik még nincs férjük/feleségük és összejöttek az első emberrel aki szembejött. Valahogy azt látom, hogy akik azért házasodtak, hogy legyen házasság meg gyerek sosem boldogok hosszú távon. Igazából azokban a kapcsolatokban ahol tényleg jól megvannak valahogy nem is erőltetik se a házasságot se a gyereket. Legalább is nem pár hónap járogatás után hanem több év együtt élés után.

Van két réteg akikre ez jellemző, az egyik nyilván a kapuzárási pánik réteg. Akiknél bekattan, hogy már x évesek és most azonnal gyerek meg házasság kell. A másik meg a fiatal, naív, álomvilágban élő réteg. Nekik meg az a fontos, hogy legyen mit kirakni facebookra, hogy ha a barátnőnek is van már férje akkor neki is legyen. 20 évesen már házasodnak 2-3 év tini járogatás után mert nagyon elhiszik, hogy ha valakivel működik a gyerekszerelem akkor majd örök élet meg egy nap lesz a kapcsolat.