A feleségem az utóbbi években érzelmileg kiszikkadt, kiszáradt, már évek óta nem mondta nekem azt, hogy szeret. De a gyerekeknek sem mondja. Hogy lehetne visszaérzelmesíteni őt?

Nem ez a baj. Középvezető lett a munkahelyén, és azóta úgy viselkedik, mint egy kiszáradt kóró, csak a munkahely ügyeiről gondolkodik otthon is. December 24-én este 8-kor úgy húztuk el a számítógép elől, mert ott ült, és a következő évi projektterveket írta. A gyerekek is sírnak, hogy az anyjuk - mióta vezető lett - meg sem kérdezi őket, hogy mi van az iskolában. Velem is rideg lett, mert felvett egy vezetői szigort, egy vezetői magatartást, és ezt képtelen itthon levetni. Nem érkezik meg haza soha, mert amikor itthon van, gondolatban akkor is a cég ügyein töpreng, csak a céggel foglalkozik.

Neki saját magán kellene segíteni. Felvett egy férfias szerepet, mert azt hiszi, hogy egy vezetőnek férfiasnak kell lennie. A saját szülei ki vannak rajta akadva.

Én nem ezt az Idát ismertem meg. Az az Ida, akit én megismertem, mindenre és mindenkire odafigyelt, kedves, odaadó, előzékeny volt. A mostani Ida katonás, kemény, megkérgesedett szívű. A kisebbik lányunk azt mondta: "Anyát már két éve sem mosolyogni, sem nevetni nem láttam. Mi lett vele? A régi anyát akarom visszakapni." Ezt Ida is hallotta. Azt mondta, egy vezető komoly és felelősségteljes, nem nevetgélhet és nem érzelmeskedhet. A vezetőnek minden érzelmet ki kell zárnia az életéből. Ő így gondolja. Hogy győzzem meg arról, hogy helytelenül gondolkodik?