Vannak még olyan párok, akiknél mind a férfi, mind a nő tagnak evidens, hogy összeházasodnak? És NEM 10 év járás után (hacsak nem gyerekként kezdtek járni), és NEM csak a becsúszott gyerek miatt. Ha léteztek, írjatok!

Családomban, de tágabb rokonságomban mindenki ilyen.

Még ott is, ahol a nő egy elvált férfival kezdett kapcsolatot. A férfi el is vette, azóta született közös gyerekük. Pedig előző házasságából is van kettő neki.

Ja, és az is ismeretlen fogalom, hogy tudatosan gyermektelenek akarnának maradni. Egy házaspárt ismerek, ahol nem jött össze a baba, ők örökbe fogadtak.

Ugyan nem mi, de a baráti körben van olyan pár, akik eleve úgy kerestek kapcsolatot, hogy majd házasodni akarnak.

De egyébként nem minden nő olyan szerencsétlen és céltalan, hogy az esküvő az élete fénypontja.

"De egyébként nem minden nő olyan szerencsétlen és céltalan, hogy az esküvő az élete fénypontja"

Ott a lényeg. Mi a szart számít a papír? Hány boldogtalan házasság van és hány 20-30 éve tartó komoly kapcsolat házasság nélkül.

Nőként mondom, komolyan elborzaszt néha, hogy mennyire betegesen fontos egyeseknek az esküvő. Nem az a lényeg, hogy olyan emberrel legyünk, aki szeret minket és akikkel boldogok vagyunk? Mi a franc ez az őrület, hogy esküvő nélkül nincs létezés?

Ne várjon 10 évet. Szerintem már az elején látszik hogy hova halad a dolog. A legtöbb házas ismerősöm 1-2 év után házasodott.

Ha valakinek a házasság a cél és nem akar évekez várni, akkor tisztázza le az elején, és ha úgy látja nem lesz belőle semmi, lépjen tovább.

Jobb mint azért sírni hogy elpazatolt x évet az életéből..

Én akartam volna házasodni, eljegyzés is volt fél év után de rájöttem hogy felesleges a házasság. Úgyse venném fel a párom nevét, gyereket se akarunk, és közösködni se kell. Felesleges papír.

Soha nem házasodnék meg.

A látszat sokkal fontosabb. Bebizonyítani, hogy mostmár írásos és fotós bizonyítéka is van, hogy ő is érdemes volt arra, hogy valaki mellette döntsön. Mindenki lássa. Lehet lobogtatni. Nagyon sok nőnek ez élete eredménye.

Sikeres és boldog ismerőseimet nézve, egyiknek sem az hozta meg a boldogságot, hogy elvetette magát, hanem, hogy felismerte a jóval lényegesebb és mélyebb értelmű dolgokat az életben.

Mondjuk ismerőseim körében elvétve vannak olyanok, akik nem házasodtak össze. Akik nem, ott vagy mindketten vagy egyikük elvált. Szerintem az elváltaknál jellemzőbb ez. De ha egyikük sem akar házasodni és ezt így beszélték meg, akkor az ő dolguk és kész. Inkább ott gond ez, ahol az egyik fél házasodna, a másik meg nem. Rosszabb esetben az, aki nem, hitegeti a másikat.

Viszont a gyerekvállalást és a házasságot én nem mosnám egybe: én is házasodni szeretnék, de gyereket nem. Teljesen két külön dolog, érzelem, feladat, ha így tetszik.