Olyan létezik, hogy egy férfi egyik napról a másikra nem kívánja a feleségét?

Kérdező!

Ha jó nő a párod, szívesen leszek házi barátja.

Ennyiből nehéz bármit is írni, de a leírtak alapján nekem úgy tűnik, hogy egész idáig szinte az identitásod része volt, hogy te bármikor felizgulsz a feleségedtől. Miközben a valóságban, ahogy mindenkinél, úgy esetedben is csak félig-meddig volt így (hisz az ember lehet fáradt, rosszkedvű, stb., vagy lehet épp vita, feszkó van a pároddal, meg mellette x év után elkerülhetetlenül beüt több-kevesebb megszokás és unalom). Ez most talán erős feltételezés, de arra gondolnék, hogy korábban ha szexelni kellett és akár csak egy kicsi felizgulás is volt benned (és azért egy kicsi általában van az emberben, ha a másik is akarja), akkor te ezt megragadtad, felfokoztad és teljesítettél. Nemrégiben viszont vagy a fáradtság, vagy a megszokás, vagy mindkettő révén, pillanatnyilag elértél egy olyan szintet, ahol semmit nem tudsz csinálni azon kívül, hogy beismered: egyszerűen baromira nincs kedved szexelni. És ez neked egy idegen és ijesztő érzés, és azóta rohadtul ráparázol, az idegeskedés pedig nagyon durván vissza tudja vetni a férfiműködést. Nekem ez a tippem.

Ez most csak egy ilyen időszak és el fog múlni. A helyedben kipihenném magam, illetve egy kicsit felráznám a dolgokat, egy kis közegváltás, kiszakadás a megszokottból úgy a hálószobában, mint azon kívül. A helyedben kicsit magamra figyelnék, hogy mi az, ami igazán izgatna, és hogyan tudnám ugyanezt a valóságban megélni.