Döntöttetek már a férjetek "ellen"? Éreztette a hatását a házasságotokban? (többi lent)

En befogadtam az öccsét felnõttember, és a végén befolyásolta a férjemet, uszitotta rám, mert neki senkije nem volt. Csak az irigység volt benne!

A férjed tesóját még lehet nevelni, és talán tudtok még ráhatni. En befogadnám, aztán ha nem viselkedne jól, akkor ultimátumot adnék neki.

Igy legalább nem lesz lelkiismeretfurdalásod, hogy meg sem próbáltad. Sok sikert!

Tartanék egy próbát. Pl 2 hónap 3 vagy fél év, és, ha a gyerekre lehet hatni és besegít, akár házimunkában akár gyerekvigyázásban, esetleg elmegy újságot hordani és ha nem marad hó végére belead a rezsibe (de csak ha nem marad lóvé) akkor oké. Magyarán, ha tud viselkedni! Ha nem megy akkor sajnos nem!

Én azért tennék egy próbát, kb 1 hónap, azalatt lehet látni, h változott-e a gyerek vagy nem.

24/N

Én nem biztos,hogy magunkhoz venném, DE ha a fordított helyzetre gondolok, talán mégis.

Ha az én kisöcsémről lenne szó iszonyat rossz érzés lenne,ha ő negatívan reagálná le!

Én mindig a fordított helyzetekre gondolok és lehet az alapján is dönteni.

Én elgondolkodnék rajta erősen, hogy nincs-e más megoldás, tényleg annyira borzalmas-e a helyzet, hogy ez az egyetlen lehetőség.

Menjen hozzátok kezdetben csak hétvégékre, 2-3 teljes napra, esetleg iskolai szünetekben 1-1 hétre, figyeljétek hogyan viselkedik (előbb utóbb felszabadul és abszolút otthon érzi majd magát, arra kell figyelni ilyenkor hogyan viselkedik veletek), próbáljátok jó irányba terelni, jó példát mutatni és ha úgy látod minden oké lesz, akkor vessétek fel neki az ötletet, hogy költözzön hozzátok.

Nem gondolom, hogy minden fekete és fehér lenne, egy ilyen döntést meg kell rágni alaposan és csak ezután dönteni!

Nem! És próbát sem tartanék! Ha egyszer a nyakatokon van, sose szabadultok meg tőle!

Majd akkor nálatok csinál azt, amit akar, a szülők meg úgy lesznek vele, hogy de jó, nem minket boldogít, meg nem kerül végre annyiba, eszükben sem lesz visszakérni, a férjednek meg majd lelkiismeret furdalása lesz, hogy csak nem adhatja vissza, mint egy mosógépet garanciában! És akkor ott lesz a nyakatokon egy 15 éves problémás kamasz.

Vannak neki szülei, egy 15 évest pedig nem azért mondom, de ha annyira elkanászodott, már szinte késő nevelni, de legalábbis nektek biztos. Neked mindig odavágná, hogy ne szólj bele nem vagy az anyja, meg senkije se, ha meg igazán kis majom a tesód előtt tenné a szépet, meg ellened fordítaná.

Semmiképpen nem venném oda.

Nagyon maximum egy magatehetetlen rokont vennék oda, de még az esetben is ha a férjem rokona, akkor extrán elgondolkodnék, hogy akarom-e én őt gondozni, mert, hogy nem a férj fogja az is hét szentség, és nem-e jobb egy otthon, mert az ilyenekre tényleg rámehet a házasság.

De egy kamaszt, aki csak problémás és nem nevelték meg a világ minden kincséért sem vennék a nyakamba. Meg még az kell a három éves kisfiadnak, hogy lássa az elfuserált nevelésű "mintát" meg a veszekedéseket.

Lehet a filmekben működik, de ez a valóság. Neveljék a szülei! A férjed is felnőtt!