A férjem állandóan itthon van. Mit csináljak?

Megmondod neki, hogy te is dolgozol, csak itthonrol.

Mintha munkahelyen lennel, allando munkaidot allits fel magadnad. Ezt kozold vele mikor van, addig nem mehet be a munkaszobadba.

Otthoni munka akkor lesz csak sikeres, ha ugyan az a rutin, mintha a hazon kivul, munkaltato szeme elott tortenne.

Nincs külön szobád? Az baj, menj, szeparáld el magad, és max. enni-inni-pisilni gyere ki.

És NE ENGEDD, hogy bemenjen!

Én is itthonról melózok, a nappaliban, de, ha a párom megjön és nem végeztem, általában bemegyek a hálóba. Neki is, nekem is könnyebb. Gyorsabban végzek, meg nem zavarjuk egymást.

Tudod, ha nem erti meg, akkor en most sztrajkra mennek, nem dolgoznek, addig mig belemegy a tutyi-mutyi kis fejebe, hogyha kell a penz, akkor dolgozni kell, es akkor csond. Ugyanugy mint egy munkahelyen.

Amugy nem lehet, hogy tenyleg nem ennyire luke, csak direkt szabotalzsolja a te munkad? Ertekeli valamire azt amit te csinalsz?

Keressen munkát.

Amúgy, nekem anyám nem értette, hogy attól, mert otthon vsgyok, -szintén fordítottam- még nem érek rá kitakarítni, megfőzni, kimosni...

Szerintem is kéne neki valami olyan munka, ami miatt kénytelen bemenni a munkahelyére, hogy te is tudj dolgozni. 4 órás karbantartóként gondolom nem keresi magát hülyére, szerintem jogos lenne a felvetés, hogy mi lenne, ha egy jobban fizető állás után nézne. Ha ez nem megy, és képtelen felfogni, hogy ha nem hagy békén, nem tudsz dolgozni, akkor viszont tényleg csak az marad, hogy fogod a laptopot, és beülsz egy kávézóba vagy valami. Tudom, nem ez az ideális, mert nem kéne, hogy elmenekülj otthonról miatta, de ha csak így megy, akkor nem tudsz mit tenni.

Egyébként én is itthonról dolgozom, szintén rugalmas munkaidőben, tehát akár éjjel is csinálhatnám. Volt ebből gondom nekem is, nem a férjemmel, hanem anno még anyámmal, ahogy írta egy korábbi válaszoló, nem volt képes megérteni, hogy miért nem tudok felkelni a gép elől fél órára és elmenni a boltba/kutyát sétáltatni/főzni/takarítani/mosogatni, vagy akármi. Merthogy nem igaz, hogy nem mindegy az a fél óra, hát senkit nem érdekel, hogy most dolgozom vagy este 10-kor. Az ugye részletkérdés, hogy én este 10-kor szeretnék nyugodtan dögleni az ágyban, és filmet nézni, mint bárki más, nem a billentyűzetet püfölni... A mai napig nem érti különben, már a férjemmel élek, de ha átjön, és azt látja, hogy a férjem mosogat (ő 24-48-ban dolgozik, úgyhogy ő is gyakran van itthon), egyből beszól, hogy már megint szegény ember csinálja a házimunkát, míg én a kanapén "döglök" és nyomkorászom "azt a szart" (a gépet). Mert ez nem munka, főleg nem úgy, hogy a kanapén ülve végzem. Nekem az a tapasztalatom, hogy aki nem látja át magától, hogy ez is ugyanolyan munka, mintha bent ülnél egy irodában, és úgy csinálnád, ugyanúgy nyugira van hozzá szükséged, azzal egyszerűen nem lehet megértetni. A férjem már szerencsére felfogja, mi a helyzet, békén hagy, megcsinálja a házimunka nagy részét, ha már itthon van, amúgy meg filmezik, játszik a gépen, zenét hallgat fülhallgatóval, vagy elmegy valahová (szeret kirándulni, akár egyedül is). Nekem mondjuk könnyű volt, mert ugye anyám volt problémás, úgyhogy a költözés megoldotta, de ez nálad nyilván nem opció, tényleg csak az van, hogy vagy ő elmegy dolgozni, vagy te dolgozol házon kívül.