Hogyan győzhetném le magamban ezt a félelmet?

Aki el akar menni arra rá kell adni a kabátot. Ha eleve ú, gy állsz neki egy kapcsolatnak hogy mindenki más jobb el fog hagyni akkor előbb utóbb tényleg el fog mert addig mondod neki hogy rájön.

Mint amikor a kövér nő azt hajtogatja hogy nagy a feneke nem jön fel rá semmi akkor a pasija szeméről is lehull a átyol hogy a csaja nem Rubensi alkat hanem dagadt. Kb ennyi....

Ez alapján neked nem való kapcsolat mert nem kell mások életét tönkretenned a folytonos bizalmatlanságoddal. Ha úgyis elhagy majd akkor szedd össze a bátorságot és szakíts. Sok szenvedéstől mentedmeg mindkettőtöket.

Úristen, bele őrülnék, ha állandóan azt sulykolnád belém hogy úgyis el foglak hagyni, úgyis le foglak cserélni, úgyis találok jobbat, nekem meg naphosszat győzködnöm kellene, hogy neeeem, dehogyis, téged szeretlek, nem, nem tetszik jobban az a nő, á, kizárt, hogy lecsapjanak a kezedről. ....

Szerintem nincs az az ember, aki ezt hosszú távon bírná, bármilyen birkalelkű is.

Szerintem úgy győzd le magadban ezt az egészet, hogy belátod, hogy ha nem bízol magadban, nem látod magad elég jónak, elég szépnek, elég értékesnek, és nem érted meg miért éppen veled van ez a csávó, akkor el fog hagyni, de nem más nő miatt, hanem a saját kishitűséged miatt.

"Egyébként nagyon harmonikus a kapcsolatunk, szeretjük egymást és közös jövőt tervezünk. De mégis olyan sok a gerinctelen ember"

Rohadtul harmonikus lehet az a kapcsolat, ahol te azt feltételezed a másikról, hogy gerinctelen ember... Ja, sehogy. Úgyis tönkre fogod b...ni az önbizalomhiányoddal a dolgokat.

Kérdező, egyszer MINDEN kapcsolat véget ér. Az összes. Lehet, hogy az egyik, vagy mindkét fél halálával, de akkor is véget érnek. Elmúlhat a szerelem (részedről is!), más irányban kezdenek el fejlődni, legyőzhetetlen akadályok is gördülhetnek a kapcsolatba... sok minden lehet.

A kapcsolat egy kockázat. Ha nem tudod vállalni ezt a kockázatot, akkor lemondasz arról, amit ez a kapcsolat számodra nyújtani tud. Ha nem tudsz önfeledten belemerülni, mert folyton azon kattogsz, hogy jaj, csak nehogy vége legyen, akkor önmagad számára mérgezed meg a kapcsolatot és valószínűleg ezt a párod is érzi, ezzel csak előrébb hozod a befejezést.

Figyelj, ha most odamenne hozzád egy jótündér, és azt mondaná, hogy ez a kapcsolat két évig fog tartani, de nagyon boldogok lesztek benne, akkor kilépnél belőle? A másik opció pedig az, hogy abban a két évben várhatsz magányosan a "sírig tartóra".

Igen, lehet, hogy ez nem lesz örök életű dolog! De tanulhatsz benne, fejlődhetsz tőle, azt a tudást pedig viszed magaddal a következő kapcsolatodba is. Arról nem beszélve, hogy kiélvezheted azt, amit nyújt.

Ha nem lesz közös jövő, akkor már értéktelen a kapcsolat?