Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Úgy érzem itt a vége, talán...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Úgy érzem itt a vége, talán jobb lenne nélküle, de nincs "bátorságom" lépni?

Figyelt kérdés

Tudom, maga a kérdés is hülyén hangzik. Szeretem a párom, ha nincs velem hiányzik, de annyiszor megbántott, annyira nincs önbizalmam mellette, hogy szinte minden este sírok titokban.


Van egy közös gyerekünk is, tavaly született, ez nehezíti a dolgot, hisz úgy gondoltam, ha egyszer anya leszek, nem hagyom hogy a fiam csonka családban éljen, anya és apa külön..


Nem itt akarom megszavaztatni az életem, de kíváncsi lennék, ti ilyen kettős érzéssel (szeretem,hiányzik, de folyton megbánt), mit tennétek?



2019. szept. 5. 20:07
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
80%
Mérgező egy szituáció, 3 évig kínlódtam egy ilyenbe. Teljesen tropára entek az idegeim és az önbecsülésem is. Sokáig tartott mire kihevertem. Meg kéne lépned, legalább egyszer 1-2 hétig hátha mindketten ráébredtek, hogy meg tudjátok javítani.
2019. szept. 5. 20:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 A kérdező kommentje:

Erre én is gondoltam, most a nyáron volt is ilyen, lementem fiammal szüleimhez vidékre, de két nap után jött utánam, mondván vett ki szabit, hiányzunk neki, ő is marad velünk. Örültem, nekem is hiányzott egyébként.


Sokszor leültünk beszélni, elmondtam a problémám, és meg is érti, ígéri hogy másképp fog velem bánni, pár napig rendben is van, de aztán minden vissza a régi kerékvágásba.

2019. szept. 5. 20:15
 3/14 anonim ***** válasza:
76%
Próbáld meg most 2 hétig mondjuk, akkor több időt is kapsz, hogy lásd, milyen az élet nélküle. Az a 2 nap semmi. És legyél erős, ne hagyd most magad. Tisztán kéne láss. Az a gon, hogy te is látod, hogy nem változik, mert nem is kellett nagyon örje magát érted, hogy visszanyerjen.
2019. szept. 5. 20:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 A kérdező kommentje:

Megpróbálom, jövő héten lesz is rá alkalmam.

Köszönöm a tanácsot

2019. szept. 5. 20:23
 5/14 anonim ***** válasza:
Mivel bánt meg? Az sem mindegy. A helyzet nehéz, az biztos.
2019. szept. 5. 22:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 anonim ***** válasza:
100%

Nem biztos, hogy olyan tiszta szándékkal ment utánatok. Lehet két nap után esett le neki, hogy otthon még a végén megjön a jobbik eszed és rájössz, hogy amúgy tök jó, ha nem bánt senki.


Amúgy majd akkor lesz bátorságod lépni, ha rájössz hogy biztos jobb nélküle, nem csak talán. Addig úgyse lépsz mindegy ki mit mond, míg ezt be nem látod.


Amúgy azt akarod, hogy a gyereked így nőjön fel? Ezt lássa, hogy az anyja olyan boldog az apjával, hogy minden este sír? Hogy egy nővel így kell és lehet bánni? Hogy az apja mintájára ő is így bánjon veled pár év múlva, mert veled lehet? Nem mindig az a legjobb, ha együtt vannak a szülők, sőt.

2019. szept. 6. 01:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 anonim ***** válasza:
100%

Sajnos, vagy nem sajnos egyetértek az előttem szólóval. Nem a családomban volt ilyen, hanem a páromnál, bár az apukája nem bántotta az anyukáját, egyszerűen csak nem szeretik egymást. A párom úgy nőtt fel, hogy hidegen bántak a szülei egymással, mintha nem is házasok lennének, hanem csak lakótársak. A páromnak folyamatosan ez lebeg a szeme előtt, amikor a mi jövőnk kerül szóba. Azt mondja, hogy nem akar úgy járni ő is. És pont emiatt nem tudok vele rendesen a jövőnkről beszélni, mert ő nem olyan szülők mellett nőtt fel, akik szeretik egymást. Nem tudja milyen olyan életet élni, ahol a két fél már szereti egymást. Azt hiszi mi is így fogunk járni.


Szóval kérdező, ha nehéz is, de gondolj a gyereked jövőjére. Nem jó azt látni, ha apa és anya nem szeretik egymást, vagy bántják egymást.

2019. szept. 6. 16:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 anonim ***** válasza:
Laknék külön inkább, pl visszaköltöznék a szüleimhez, ha velük legalább jóban vagyok,és nem ez a "megalázós " típus; de szal nem maradnék ilyen emberrel. Vagy pl nemtom, valami barátnőd van-e, ahol van elég hely,és szeretnek annyira,hogy oda mehessél hozzájuk lakni, esetleg pl nagynéni-nagybácsi, unokatesó, stb.(?) Szal ilyen degradálós, lenézős emberek társaságában nem maradnék sose semmiképpen, csoda, hogy eddig nem zavart, vagy hogy kibírtál ennyit vele. Tutira nem vállaltam volna vele gyereket. Meg komoly kapcsolatot se alakítottam volna ki vele tutibiztos. Max szexkapcsolat, de akinek ilyen a személyisége, az már eleve annyira taszított volna, annyira undorodtam volna a szeméyliségétől, hogy asszem hozzá nem értem volna inkább egy ilyen emberhez. Messze elkerültem volna, nemhogymég családot alapítsak vele. Az ilyen önbizalomletörős , felfuvalkodott holyag jellegű emberkéket én szóval tehát kerülöm. Mégcsak egy beszélgetés erejéig se nagyon szeretek velük egy légtérben tartózkodni. Ha pl munkahelyen van és kolléga, és vele kell dolgozzak, akkor addig elviselem, addig megtűröm, amíg muszáj, de tuti, és 100000%, hogy munkahelyen kívül nem keresném utána. Egyszerűen nem jó az ilyen embereknek a közelségében tartózkodni. Nagyon kellemetlen. És számomra ez érthetetlen is , hogy hogyan lesz az ilyen emberkéknek párkapcsolatuk, meg családjuk. :S Nagyon érdekes.
2019. szept. 6. 18:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 anonim ***** válasza:
*szóval valami rokonhoz/baráthoz mennék , akivel jóban vagyok,és azt mondja, szívesen lát, vagy legalább átmenetileg tud nekem helyet biztosítani. Vagy pl esetleg vannak anyaotthonok, ha nagyon nincs más, és amíg nem tudok elköltözni, addig már nem is nagyon beszélgetnék a párommal, ha véletlenül mégis ilyen lenne, hanem próbálnék vele minél kevesebb kontaktot létesíteni. Csak ami feltétlenül szükséges és fontos, annyit beszélnék vele,pl hogy mit hozzon a boltból.
2019. szept. 6. 18:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 A kérdező kommentje:

Van, illetve lenne lehetőségem elköltözni, ezzel szerencsére nincs problémám. Ha úgy van, tudok hova menni.

És egyébként nem mindig volt ő ilyen, most sem minden napos a beszólás vagy épp a hozzám se szólás. Gyakran ölel, bújik, puszil, napközben ír, hogy hiányzom, de van hogy lekiabál mert ne zavarjam pl smssel, mert megírtam hogy elszaladunk a gyerekkel errearra.

Valahogy a terhesség alatt-után vettem észre jeleket, nem jár időben haza a munkahelyről, korábban mindig sietett haza, most még kávézgatnak cigiznek kollégákkal ilyen két-három órákat, vagy pl ha vettem egy új ruhát, fehérneműt, korábban észrevette, megdicsérte, most semmi, vagy ha külön rákérdezek hogy tetszik, nem előnyös, semmi extra, meg "mi ez a ribiskedés" ilyesmi a válasz, aztán kérte vágassam le a hajam olyanra mint pár éve volt, mert nagyon tetszett neki. Így is lett, hátközépig érőt vállig, meglepi volt de észre se vette, semmi. Szülinapomra fel se köszöntött, és nem az van hogy elfelejtette, mert nővéremmel egy napon van, neki vett egy bonbont, nekem a boldog születésnapot is úgy mondta hogy a telot nyomkodta közben, rám se nézett. Egyebet nem kaptam. És volt már hogy nem vett szülinapomra semmit, hanem "menjünk vegyük együtt", (de nem is az ajándék a lényeg), de akkor is pl kávéval ébresztett és a szemembe nézett úgy köszöntött fel. És nagyon romantikus volt, és komolyan jobban esett bármi másnál. Ilyen nemtörödöm stílust sose kaptam még tőle.


Azt ugye mondanom sem kell, hogy gyerekkel semmit se segít, ha szólok hogy segítsen, mert már fáradt vagyok, vállat von, ő is fáradt, meg más nő is tud ennyi mindennel foglalkozni, én miért nem, meg ő mit csináljon a gyerekkel, és persze, de közben foglalkoznom kell azzal, hogy leadjam a terhesség alatt felszedett kilókat, amiket emleget (már sikerült), meg amúgy ő is eresztett ám sörhasat, közben kell főznöm stb, amikor a gyerek ébren,vele foglalkozom, amikor alszik akkor a háztartással és edzek ugye, szépítkezem ilyesmi. Napi 1-2 órát alszom, ha már nagyon szédülök stb, akkor 4et, lehet kezdek leépülni is, nemtom, elég gyakran elkap a remegés szédülés

Ő pedig, amikor elutasítja a segítséget, kimegy cigizni, sörözni, haverhoz ilyesmi.

És általában ez van, ha kérek segítséget nem kapok, nem csak gyerekkel, pl vigyázzon rá míg elszaladok gyógyszert íratni dokihoz, stb, tehát még csak nem is szórakozni megyek, ö fáradt, pihenni akar, vagy kollégáival lesz du megbeszélés stb, és ezeket bárki más kedvéért lemondja, de miattam nem. Én vigyem magammal a fiam, oldjam meg mert más is így csinálja.


Gondolkoztam, talán a testem megváltozott, amiatt, vagy én nem is tudom, de (nem beképzeltség) jobban néz ki a testem már mint szülés előtt, semmi probléma nem történt odalent, tehát gyakorlatilag semmi nem változott, csak ő.


Na jó ez talán így is hosszú, tudnám ragozni, sok mindent csinált, ez csak az utóbbi egy két heti.

2019. szept. 6. 20:52
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!