Akik megbocsátották a megcsalást! Hogy sikerült? Hogy tudtatok újra bízni a párotokban?

En elkezdtem szeretöt tartani mellette. Tudom nem szep, de mashogy nem birtam volna ki lelkileg ha megint lelép. Kellett a biztonsagérzés hogy szeretnek vagy kötödnek hozzam.

Kockazatot csökkentettem csak.

Jo darabig igy is éltem hogy egy srac önmagàban nekem nem tud biztosnsagerzetet nyujtani, minimum kettö kell vészesetre is hogy legyen.

Plane igy ereztem csak azt is hogy kvittek vagyunk azaz nem àldozat vagyok. Nem is a megcsaloval meg a bizalommal volt bajom hanem azzal hogy en aldozatszerepben eljek akit megcsaltak. Ezzel nem férek össze abszolut.

Vagy bosszu vagy szakitas. De mivel szerettem(jobban mint magamat), a szakitas nem jatszott.

Csak az tud ilyenkor szakitani aki önmagàt szereti jobban a parjanal.

Engem nem csaltak meg (legalábbis nem tudok róla és remelem, hogy nem) viszont hatalmasat hazudtak nekem egy egész élettel kapcsoltban, ami azt hiszem majdnem felér egy csalással járó fájdalommal.

Mi akkor leültünk, sokt beszéltünk... úgy tűnt átérzi és őszintén bánja a tetteinek a súlyát.

Adtam magamnak pár hónap "próbaidőt" , hogy tudok-e vele maradni.

Ma már a férjem. De azt sajnos hozzá kell tennem, hogy ismerve a nem túl szép múltját, plusz a hazugsága felém...nos a bizalmam a mai napig nem teljes.

Szeretem. És igyekszem hinni benne, de ez nem megy 100%-osan...

Tudom hogyha szóba hozom Istent és a hitet akkor azonnal lepontoznak, de azért most is megteszem.

A bosszú nem célravezető, rosszal rosszat nem lehet megoldani, sem jóvá tenni! Azzal csak tovább romlik a helyzet.

Fontos, hogy a hűtlen fél átérezze tettének súlyát és tisztában legyen vele, hogy ez bűn volt és érezze a lelkében a megbánást. Még ez sem garancia a későbbi jóságára, de ha nincs benne lelkifurdalás akkor még reménytelenebb a helyzet.

Ha egyedül nem megy a feldolgozás én elmennék egy lelki gondozóhoz, és NEM pszichológushoz, mert a megcsalás az egy rossz cselekedet, ezt egy pasztoralpszichologus, lelki gondozó tudja, a pszichológus szemében viszont semleges.

És ez nem jó!

Szóval szerintem nem lehetetlen, de iszonyú nehéz.. és nem mindig megy egyedül.

De kívánom hogy jóra forduljon a helyzet.

A hűtlenség mindig helyzet és emberfüggő, mivel

az érzékenységünk is különböző, ezért mások példája, bár érdekes, semmiben nem azonos a Te helyzeteddel.

Nem mindegy, hogy előtte milyen volt a párod, és nem mindegy, hogy őszintén bánja e amit tett hányszor fordult elő, igéri-e, hogy ez nem fog többet előfordulni, vagy simán ELVÁRJA,hogy engedd el a vétkét, nemtörődve az érzelmi sebbel, megalázással, amit neked okozott.(?) Vagy mimeli, hogy sajnálja a történteket, mikozben nem nagyon változtat, csak kihasznál.

A Teremtő, ezt az egy bűnt tekinti az elválásra jogosnak, mert ez egy súlyos érzelmi bántalmazás, "szerződés szegés" innen kezve kérdés a bizalom. A vétlen fél kezébe adja a döntést, hogy megbocsájt, azaz "elfelejt" vagy válással lezárja a kapcsolatot. EZ A TE DÖNTÉSED és FELELŐSÉGED.

Ha érdekel, megirom hol irja a fentieket a Biblia.