Mivel lehetne javítani a helyzeten? Hogyan motiválhatnám?

Nem tudom merre tart a kapcsolatom, a barátom meg olyan mintha nem is lenne jelen.

Az alap probléma az hogy távkapcsolatban élünk. Emellett nagyon sokat dolgozunk mindketten. Rajta vagyok a probléma megoldásán, nekem kell egyértelműen új munka után nézni, ez világos. Akkor osszeköltözhetünk.

Én csak azt szeretném hogy ő is olyan motiváltak tűnjön mint amilyen én vagyok. De mikor nem vagyok ott és nem tudok menni akkor csak sértett, és mintha ellökne magától. Mikor együtt vagyunk minden oké.

Én szeretném hogy jobban küzdjön. Amikor én nyugtató akkor azt mondja hogy csak beszélek de nem csinálok semmit, ami nem éppen fair, mert én is ugyanolyan fáradt vagyok mint ő. Egyik férfi sem bírja a gyűrődést? Vagy sok ezt elvarni napi 12 óra munka mellett?

Valakinkk van valami tapasztalata? Tudom hogy emiatt tönkremehet egy kapcsolat. Mert ez kevés.

Én a lány, ő a fiú.