Mit gondoltok egy olyan kapcsolatról, ahol a pár babát vállal, de nem élnek együtt? A nőnek saját lakása van, a férfi albérletben el. A baba már úton van, de még nem született meg. Működhet igy egy kapcsolat hosszabb távon vagy ez nagyon beteg?

Ennek mi az értelme? Miért nem lakhat ott a nőnél? A normális az, ha a szülők közösen egy háztartásban élnek. Albérlet fizetése helyett hasznosabb lenne a rezsi közös fizetése, vagy ha ő dolgozik, amíg te a babával otthon vagy, nem beszélve arról, hogy a babával kapcsolatos dolgokban, a baba életében mint a gyerek apja részt vehet aktívan.

Ha olyan oka van, hogy anya meg apa már most nem jön ki, akkor el kellett volna gondolkodni a gyerekvállalás értelmén.

Ez nem kapcsolat. Ha kapcsolat lenne, akkor egy család lennének. Ez társadalmi és gazdasági egység is.

Egyrészt minden felelősség és munka a nőé a baba körül. Nincs aki egy percre átvegye, nem lesz ott az apja, hogy este átvegye, nem sétál vele ha fáj a hasa, nem játszanak együtt.

Másrészt anyagilag hogy oldják meg? Kap a nő gyerektartást? Vagy vitatkoznak minden csomag pelenkán? Esetleg megoldja a nő, ahogy akarja, az ő gyereke?

Kinek lenne ez jó? Kinek az ötlete?