Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
20 éves lány vagyok és 4 éve vagyok együtt a barátommal, aki 21 éves. Nagyon szeretem, de mégis szenvedek. Mit tegyek? Van/volt valaki hasonló helyzetben?
Nagyon harmonikus a kapcsolatunk, rég óta nagyon el van már mélyülve az egész, nagyon szeretjük egymást. Minden porcikáját ismerem, tökéletesen tudunk együttműködni, nincsenek konfliktusaink. Jön az egyetem, a felnőttkor és egyszer csak azt vettem észre, hogy a gimis kapcsolatom tovább tart, mint ahogy azt “terveztem”. 16 éves voltam, mikor összejöttünk, soha egy csók nem csattant el előtte senkivel és nála is hasonló a helyzet. Mindent együtt tapasztaltunk meg, együtt éltünk át. Nagyon megijeszt a tény, hogy ha ez így halad, úgy tűnik ebből lassan akár esküvő is lesz, mivel hamarosan az összeköltözés téma is aktuális lesz. A kapcsolatunkkal szinte az az egyetlen problémám, hogy nagyon nyugodt és nem nagyon osztja meg a mélyebb gondolatait, pedig én nagyon lelkizős, érzelmes vagyok. Igénylem a sok beszélgetést és a sok szexet, neki pedig ezek a dolgok nem ennyire fontosak. Olyanok vagyunk együtt, mint egy évtizedek óta összeszokott házaspár. (Azzal a különbséggel, hogy mindketten sportemberek vagyunk és nagyon aktív a magánéletünk külön-külön is). De ezen kívül többnyire mindig otthon filmezünk, moziba járunk, piknikezünk, programozunk mindenfelé, nagyon jól érzem magam vele, ő az egyetlen ember, akihez mindig van kedvem. De mégis azt érzem, fojtogat az bennem elnyomott kérdés, hogy ennyi volt? Ha együtt maradunk, nekem mostantól ez lesz az életem? Egyszerűen többre vágyom. Nagyon pörgős, energikus, néha “sok” is vagyok, így nem is tudom egy hasonló habitusú ember el tudna e viselni egyáltalán. Szerintem épp ez az oka annak, hogy jól működünk együtt. Ő a földön tart engem, nem hagyja, hogy mindig megcsináljak mindent, amit a fejembe veszek, én pedig lazítom őt és sokkal nyíltabb másokkal is, amióta velem van. Nem mondanám, hogy unatkozom vele, de bevallom őszintén vágyom arra, hogy tűzesebb és lendületesebb legyen, néha kicsit irányítson engem és nekem csak sodródnom kelljen az eseményekkel. De sajnos nem így van. Egyszerűen azt érzem, hogy nekem most nem egy komoly kapcsolatra van szükségem. Nagyon ügyelek az alakomra, külsőmre, elég nyitott és közvetlen vagyok, így gondolom ebből kifolyólag, de elég sokszor kerülök olyan helyzetbe, ahol csak rajtam múlik, hogy kísértésbe esem e. Nagyon sok fiú barátom van, nagyon sok bókot kapok és egyre nehezebben kezelem ezeket a szituációkat. Soha eszembe sem jutott megcsalás, sőt jelenleg szakítás sem, de őszintén fogalmam sincs mit tegyek. Iszonyatosan szeretem a barátomat, nagyon kötődöm hozzá, a szex is nagyon jó vele. Ő a másik felem, azt érzem nem tudnék nélküle élni, de mégis többször előfordul, hogy másról fanáziálok, ami legtöbbször sírással végződik, annyira bűntudatom van. De egyszerűen nem tudok mit csinálni, egyre jobban érzem testi-lelki jeleit annak, hogy még nem éltem ki magam. Vágyom az újdonságokra, nagyon szeretnék flörtölni, ismerkedni, egy éjszakás kalandba belemenni és próbálom elnyomni magamban ezeket az érzéseket de egyre erősebbek. Megöl a megszokás érzése, nem tudom elnyomni magamban azt, hogy mennyire vágyom újdonságra, izgalomra és pezsgésre. Szakítani viszont nem szeretnék, szerintem annak az lenne a vége, hogy újra összejönnénk, nem hinném, hogy kibírnánk egymás nélkül. Simán el tudom képzelni, hogy összeházasodjunk és gyerekeink szülessenek, szerintem nagyok boldogok tudnánk lenni. Ő tényleg egy angyal, egy kincs számomra, minden percet ajándéknak érzek vele. De úgy érzem, ha végérvényesen bennemaradok ebben a kapcsolatban, előbb, vagy utóbb borzasztóan elő fog törni belőlem az, amit eddig elnyomtam. És nem szeretném 30-40 évesen szét bulizni az agyam és megcsalni.
Sajnos a szüleim élete így alakult és én nem szeretném így leélni az életem. Mit tegyek? Voltatok esetleg hasonló helyzetben?
válasza:Nem olvastam végig, csak az elejét..az jutott eszembe, hogy a szüleim ugyanigy voltak, 20 év házasság után elváltak. Ez is gond volt, hogy anyum nem volt mással, nem élte ki magát.
Viszont (főleg a mai világban) olyan ritka az ilyen kapcsolat. Nagy érték, amit én nem dobnék el azért, mert félek tőle, hogy mi lesz később.
Szóval 1-1, nem tudom mi erre a jó válasz :/
válasza:Kapuzárási pánik.
Szóval tökéletes neked a pasid, minden happy, de mégis többet akarsz. Miért nem viszed bele az új helyzetekbe? Legyél bátor, próbáljatok ki dilis, tilos dolgokat (nem drog...).
válasza: válasza:Figyu, senki nem lát a jövőbe. lehet, hogy jó döntést hozol, lehet, hogy nem. Ha életed utolsó napján visszatekinthetnél és párhuzamos valóságok közül válogathatnál, max akkor tudnád biztosan megmondani, hogy mikor mit kellett volna csinálnod. Meg tudod fogalmazni, hogy mi hiányzik, mit szeretnél elérni, ami eddig nem volt? Mert ha igen, akkor a szádat is ki tudod nyitni és elmondani a barátodnak, és vele együtt megvalósíthatod. Járhatsz most is bulizni, nem kell 30-40 évesen, ha most erre vágysz... Nyilván az ilyesmi akkor működőképes, ha nem arra vágysz, hogy kb 13 különböző hapsival is megtapasztald, hogy milyen a sz.ex, mert nem biztos, hogy hajlandó kivárni, hogy vajon találsz-e jobbat nála, vagy sem.
Ha nem hajlandó nyitni a te vágyaid irányába, akkor meg el kell döntened, hogy mi a fontosabb: menni és tapasztalni, vagy belenyugodni. Egyébként meg mondhatod, hogy mennyire ismered, de amíg nem éltél vele, addig nem ismered. Amíg nem látsz a fejébe - sose fogsz - addig pedig sose tudhatod, hogy benne mi lakozik, lehet, hogy ő is már rég másra vágyik, mint a veled töltött időre, mert neki is hasonló aggályai vannak, csak ő is fél lépni.
Én egy dolgot tanácsolok, amit eddigi életem során tapasztaltam: sose rendeld alá magadat vagy a saját érdekeidet másnak, hacsak nem éppen az szolgálja jobban saját érdekeidet és céljaidat. Más fejébe sose láthatsz bele, nem szabad másra alapozni a boldogságodat, és ne mondj le olyasmiről más(ok) miatt, amit elérhetsz és szertenél, mert nincs annál rosszabb, mit elszalasztott lehetőségek felett siránkozni, és később mások irányába vádaskodni.Neked kell élni az életedet, és a döntéseket meghozni, mert a felelősség is a tied, neked kell viselni a következményeket akkor is, ha te hoztad a döntést és akkor is, ha közvetetten más hozta helyetted.
válasza: válasza: válasza: válasza:A "kiélés" dolog akkora phaszság, soha nem azzal van a baj, hogy nem qrt/qratta magát valaki eleget fiatalon, hanem azzal, hogy olyan emberrel van együtt (megszokásból), aki valójában soha nem volt megfelelő a számára, csak ezt magának sem vallotta be és előbb-utóbb elege lesz az egészből. Nincs olyan, hogy x darab egyéjszakás, buli vagy prostizás után valaki majd azt gondolja, hogy "oké, ez is megvolt, kiéltem magam, jöhet a házasság és a gyerekek". Ha valaki kalandozásra vágyik, akkor vagy nem való neki egy komoly kapcsolat, vagy olyan társ kell neki, aki biztosítja ezt a szintű "izgalmat" az életében. Nyilvánvalóan ezt a te párod nem tudja biztosítani számodra.
Anyámnak pl apám az első férfi az életében és már 50 körül vannak, lassan 30 éve házasok, de a mai napig boldogok együtt, nem veszekednek, nem csalják egymást és nem éreztek soha kísértést, hogy lelépjenek másokkal szexelni. Miért? Mert pont megfelelő társai egymásnak, senki másra nem vágytak soha egymáson kívül, mindent képesek megadni egymásnak, amit a másik vár egy kapcsolattól.
Ha csak az egyik fél számára kielégítő egy kapcsolat, akkor a másikat frusztrálja, hogy bizonyos igényei és vágyai nem elégülhetnek ki, az pedig már csak rajta múlik, hogy ezt a frusztrációt hogyan kezeli. Nem feltétlenül kell emiatt véget érnie a kapcsolatnak, meg lehet próbálni beszélni a másik féllel, ő próbálkozhat kielégíteni a vágyaidat, te elgondolkodhatsz, hogy tényleg annyira fontosak-e bizonyos igényeid, hogy emiatt eldobd az egyébként jó kapcsolatod, vagy igazából nem is annyira számít a dolog és lejjebb tudsz adni belőle. Ha ez nem megy, akkor gerinc mértékétől függően lehet korrekt módon szakítani és olyan partnert keresni, aki megfelel, vagy kapcsolatban maradni és a párod háta mögött intézni a "kiélést".
válasza:Utolsóval maximálisan egyetértek. Nem a kaland meg a kiélés hiányzik. Egyszerűen csak nem a megfelelő emberrel vagy együtt.
És nem, egyáltalán nem laposodik el minden kapcsolat. Ha megvannak a közös programok, a romantikázás de mégis egy langyos fos az egész az csak annyit jelent, hogy nem vagytok egymáshoz valók.
válasza:Egy par honapja volt ugyanez a kerdes.. Vazy dejavum van.
Akkor is elmondtak, hogy ha neked tobbet er az hogy masokkal is kefelj akkor szakits, de utana ne sirj ha a pasi utana talal nalad jobbat..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!