Mit tegyek, ha a dohányzás miatt kezdek teljesen kiábrándulni a barátomból?

Több, mint 4 éve vagyunk együtt és való igaz, hogy amikor összejöttünk is dohányzott, de nem ilyen szinten és ez már nagyon zavar. 27 éves és már napi 2 dobozzal simán elszív, főleg amikor dolgozik, szabadnapján valamennyivel kevesebbet, de még az is sok. Emiatt állandóan büdös, már megcsókolni sincs gusztusom. Úgy nőttem fel, hogy a szüleimnek mindig mindennél fontosabb volt a cigi, még az sem zavarta őket, ha nem volt mit ennünk és sajnos mostanság látom, hogy a barátom is pontosan ugyanilyen. Igaz, hogy jó anyagi helyzetben vagyunk, de ha nem így lenne biztos vagyok benne, hogy neki is a cigi lenne az első. Ezt leszámítva minden rendben van köztünk, nagyon szeretem és tudom, hogy ő is engem, de az utóbbi 1,5-2 évben annyival többet gyújt rá, hogy már nagyon zavaró számomra. Próbálom vele megbeszélni, hogy legalább csökkentse le valamennyivel, de mindig vita lesz belőle és persze az a vége, hogy lemegy és elszív pár szálat aztán, ha bejön az udvarról úgy tesz, mintha nem történt volna semmi, nem is beszéltünk volna róla. Szomorúnak tartom, hogy nem zavarja egy kicsit sem, hogy emiatt undorodom tőle. Nem szeretnék vele szakítani, mert szeretem, de közben kezdek ki is ábrándulni belőle. Mi lenne a jó megoldás?

24/L