Volt már hogy azért következett be a szakítás nálatok, mert nem voltatok jóban a párotok szüleivel?

8 éves kapcsolatom (házasság 4 év) ment rá erre. De ilyenkor elsősorban nem az a döntő, hogy a szülőkkel milyen a viszony, hanem hogy a párod hogyan kezeli ezt a helyzetet? Amikor baba születik, akkor nagyon is bekerülnek a képbe a nagyszülők, olyankor még egy jó viszony is borulhat. Mert az anyósok persze mindent jobban tudnak és csak nézel nagy szemekkel, amikor felvilágosít róla, hogy a 2 hónapos anyatejes babádat krumplifőzekékkel kéne etetned és ne vedd fel, ha sír, mert akkor elkényezteted és azért nem akar enni mást, mert agyonszoptatod (éppen apad a tejed) és rakd ki a kutyát a hátsó kertbe miután gyereked született és sorolhatnám...És akkor ott a párod és tudja, hogy igazad van és nem áll melléd, csak lapít...na akkor nagyon hamar véget tud érni a nagy szerelem. Vannak azok a helyzetek, amikor anyós lelkileg kicsinálja a menyét és a kisfiak csak lapítanak...Akkor ott a vége.

Ha a kisfiú oda tud állni a felesége mellé és helyreteszi a szülőket, ha kell, akkor szerintem a párkapcsolat nincs veszélyben. Természetesen ne álljon ki a felesége mellett, ha meggyőződése, hogy az a anyósnak van igaza. Én azokról az esetekről beszélek, amikor a pasi is a párjának ad igazat, de nem mer mellette kiállni és szembemenni a szüleivel. Abban a pillanatban, amikor a férfi a szüleit választja a párja helyett egy ilyen szituációban, a kapcsolatnak vége. Lehet, hogy csak 5 vagy 10 vagy 20 év múlva lesz belőle válás, de akkor ott abban a pillanatban véget ér. és hangsúlyozom, adhat nyugodtan igazat a saját szüleinek, ha úgy gondolja, hogy nekik van igazuk. A szánalmas az, amikor tudja, hogy nincs igazuk, mégse áll ki a párja mellett.